Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou télécharger une autre image.
- Mr. Weatherly rendkívül zaklatottan tájékoztatott, de alig tudtam kivenni szavaiból a történeteket, így kérem, világosítsanak fel mivel akasztották ki azt a szegény embert?
A rektor sovány arcán mély barázdák ültek, amik arról árulkodtak, hogy amilyen fogékony diákok tanulnak az egyetemen, pont annyira vonzzák is a rosszat ezzel folytonos aggodalmaskodásra kényszerítve a megfáradt férfit. A mellettem álló Maximust pillantásommal sarkalltam arra, hogy megtartsa a beszámolót, de ő csak nemlegesen megrázta a fejét és lapát kezével körözve bírt szóra.
- Átadom a lehetőséget, hogy beszámolj arról, hogyan húztad fel a hüllő vérű tanárodat.
- Mr. Perez, egy kicsit szofisztikáltabban, ha kérhetem.
- Elnézést, uram. Hölgyeké az elsőbbség, mindent bele, Magnolia.
- Kaptunk egy beadandó feladatot Mr. Weatherly-től, amit tegnap Maximus-nál fejeztem be, de miután megszúrt, a nagy sietségben ott felejtettem, így ma, amikor kisorsoltak, hogy felolvassam az esszémet, egyik barátnőmét vittem ki felajánlva, hogy mikor megtalálom az enyémet, ő felaolvashatja azt. De ekkor beállított ez a minden lében kanál és lebuktatott, a többit pedig már tudja.
A szék hátának támaszkodva meséltem a történteket, amit a rektorunk figyelmével megtisztelve hallgatott végig, Maximus feje azonban az enyémhez hasonló színt öltött a szurkálódós részt hallva.
- Mr. Perez, Ön valóban bántalmazta Miss Mendest?
- Nem azért vagyunk itt, hogy ezt a kérdést megvitassuk, hanem azért, hogy Magnoliára megfelelő büntetést szabjunk ki csalás miatt.
- Mr. Perez amennyiben nyolc napon túl gyógyuló sebet okozott iskolatársának, rendőrségi ügy is lehet belőle.
- Nagyon okos vagy, Magnolia - fordult felém Maximus bólogatva, ám hangja cinizmustól csöpögött. - Erre készültél az elejétől fogva, mi?
- Te komplett őrült vagy.
A rektornak immáron semmi beleszólása sem volt, irányítását elvesztette mikor kiabálni kezdtünk minden dühünket egymásra zúdítva. Maximus teljesen kikelt magából, a nyakán lüktető ér félő volt, hogy eldurran, miközben hozzám hasonlóan hevesen gesztikulálva fejtette ki gondolatait.
- Állást, ezáltal pénzt kínáltam neked és te képes lennél bemártani? A megállapodásunk nem így szólt.
- Itt már rég nem a hülye megállapodásunkról van szó, te agyalágyult! Szerinted dolgoztam volna neked, ha nem szeretem meg Junipert?!
- Honnan a faszból tudjam, nem is ismerlek, holott egész nap a házamban ténferegsz.
- Meg sem próbáltál megismerni. Amikor egy kis időnk volt kettesben, te fogtad magad, elmentél edzeni, vagy kosaraztál a pályán, majd mikor hazataláltál, zuhanyzás előtt vagy után még belémkötöttél, vagy erőszakoskodtál, csak hogy érezzem a törődést. Én meg akartalak ismerni, kívácsi voltam rád, de mindig olyat mondasz vagy teszel, amivel elcseszed az egészet és ezért belülről szétfeszítenek az ambivalens érzések.
