𝖖𝖚𝖎𝖓𝖙𝖚𝖘 𝖉𝖊𝖈𝖎𝖒𝖚𝖘 - tizenötödik

817 67 45
                                    


M A X I M U S !
▬▬▬▬▬▬▬▬▬

Az izgulás - szigorúan a szorongás féle - nem az én műfajom

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Az izgulás - szigorúan a szorongás féle - nem az én műfajom. Minden akadály észlelésekor magabiztosan állok elé, hogy gördülékenyen túllendüljek rajta. Legyen szó a könyvtárban terjesztett drogokról, a suliban illegálisan magammal cipelt stukkerekről vagy emberölésről, a szívritmusom stagnál a tökéletes értéket megőrizve. De most, egy rohadt kosármeccs előtt, olyan magas a pulzusom, mint a szaros Mount Everest. Na és miért? A kérdés inkább: kiért.

Az öltözőben csak arra tudtam gondolni, hogy, míg én ingemet egy atlétára cserélem, addig Magnolia abban az őrületbe kergető neccharisnyájára húzott szexi miniszoknyájában és a pulóveremben ül a lelátón. Süt róla, hogy az egész nagyszájú, de mégis törékeny énje csakis kínzárólag az enyém és aki ezt meg meri kérdőjelezni, akkor annak keresztben harapom ketté a torkát.

- Hé, szoknyapecérkém - meglepődve hallottam meg a férfi öltöző ajtajában vidáman csengő női hangot. Csapattársaim egytől egyig hangos kiáltásokkal köszöntötték a helyiségben nem járatos vörös hajú ifjúfölgyet.

- Egy kósárcsapatnak, komolyan, Rebekah?! Olyan megszólítást nem találtál, ami nem illik mindannyiunkra? - nevettem fel Magnolia barátnőjére pillantva, aki kezeivel és "Nem kavarok kisfiúkkal, negyven alatt ne keressetek" felszólalásával törve utat magának közelített meg. - Mondd, mi járatban?

- Lia nem veszi fel a telefont - fonta össze kezeit mellkasa előtt, tekintetével lyukat ütve belém. Anyám, ez a kiscsaj az én Magnoliammal lehengerlő párost alkot. - Nem tudod hol lehet?

- Az éjszaka hatása alatt van, valószínűleg.

- Töröld le a perverz vigyort az önelégült képedről és mondd meg hol van, vagy én mutatom meg neked hol van a leendő prosztatád.

- Ne légy szemtelen, ha meg akarod őrizni mind a harminckét fogad.

- Egy, az igazi férfiak nem ütnek meg nőket. Kettő, mindketten tudjuk, hogy Magnolia nem hagyná szó nélkül, ha bántanád a legjobb barátnőjét.

- Legjobb barátnőjét?! Ha igazán az volnál, nem hagynád, hogy az apja levegővételhez hasonlóan gyakran és természetesen verje - előbb járt a szám, mint az eszem tette volna, melyet aztán meg is bántam.

- Mi a francot hordasz össze? Christian sosem emelne kezet a lányára.

- Akkor kérdezd a legjobb barátnődet a testét borító véraláfutásokról és a vágásról.

- Nekem sosem beszélt erről.

- Persze, hogy nem tette, mert akkor is mások érdekét nézte - kiáltottam rá, mire rémülten ugrott egyet helyben. - De ha nem csak a likevadász álomvilágodban élnél, hanem foglalkoznál kicsit magadon kívül a szeretteiddel, akkor te is tudtál volna róla.

❛𝕺𝗗𝗜 𝕰𝗧 𝕬𝗠𝗢❜ ᵇᵉᶠᵉʲᵉᶻᵉᵗᵗ Where stories live. Discover now