F.U. (Lewis Hamilton ff.)

3.

Nyugodtan leültem egy napozóágyra, - a többiektől távol - a szememre húztam a napszemüvegemet, megigazítottam a bézs színű bikinimet, majd a kezembe vettem a könyvemet. Minden erőmmel azon voltam, hogy a történetre koncentráljak, de sajnos valami mindig elvonta a figyelmemet. Inkább valaki. Egyszerűen nem hiszem el, hogy a húgom mit csinált. Komolyan azt gondolta, hogy nagyon jó ötlet a testvérét a volt barátjával összeengedni? Tényleg azt gondolják a többiek, hogy minden a legnagyobb rendben? Minden erőmmel azon voltam az elmúlt öt évben, hogy elfelejtsem Lewist, erre újra itt van és amennyire ismerem megfogja keseríteni az elkövetkezendő napjaimat.

-Ágyúgolyó! - kiáltotta el magát Lando és hasast ugrott a medencébe. - Aúú, ez kurvára fájt! - jött fel a víz tetejére és hasát simogatta.

-Bolond vagy kölyök! - rázta meg a fejét szórakozottan Daniel, majd leült mellém. - Hogy vagy Bella?

-Csodálatosan. - adtam kurta választ és nem vettem le a szemeimet a könyvről.

-Komolyan kérdezem. - felelte az ausztrál.

-És én is komolyan válaszoltam. - pillantottam rá a szemüvegem mögül.

-Amúgy, nem akarok kíváncsiskodni.....

-Te nem is olyan vagy Lando. - szakítottam félbe a britet.

-Mi volt közted és Lewis között? - ült le mellénk Lando.

-Az egy hosszú történet drága barátom. - sóhajtotta Danny. - Figyelj végig szórakozzuk ezt a másfél hetet és még lehet, hogy jó lesz a vége Bella.

-Úgy szórakozzuk végig, mint ti ketten a kapcsolatunk végét?! - vettem le a szemüvegemet és a férfi szemébe néztem. Mert igen Danielel való bulimániájuk adta meg a következő lökést a kapcsolatunk végének.

-Most ne rám kend, hogy vége lett a kapcsolatotoknak! - emelte fel a kezét Dan.

-Most valaki magyarázza el, hogy mi van? - értetlenkedett köztünk Lando.

-Az van Lando, hogy a mi drága Danielünk találta el minden héten, hogy menjenek el bulizgatni, ami hamarosan a kapcsolatunknak a végét hozta. - mondtam, majd félre tettem a könyvet. - És Danny én nem rád akarom kenni a dolgot, csak ha a bulizás helyett, mondjuk leültél volna vele beszélni, hogy 'figyelj haver szerintem nem jól bánsz a barátnőddel' akkor lehet, hogy nem lenne ennyire fagyos a hangulat.

-Igaza van. - bólogatott Lando.

-Sajnálom, már nem tudom visszacsinálni, de én csak az ő oldalát láttam állandóan. - tárta szét a karjait értetlenül a férfi. - Mindig azt mondta, hogy a munkát választod helyette.

-Ezt tényleg ő mondta? Én voltam mindig az örök második, mert a kibaszott versenyzés sokkal fontosabb neki. - forgattam meg a szemeimet idegesen. -És erre tényleg az volt a megoldás, hogy leigyátok magatokat?

-Bella 24 évesek voltunk, még semmit sem tudtunk az életről. Nem vettük komolyan a szüleinkféle jó tanácsokat. Ha tudta volna, hogy ilyen könnyen elveszíthet akkor máshogy cselekedett volna. - magyarázta Ricciardo, én pedig rosszallóan hátra dőltem a nyugágyon.

-Danny, miután elmentem egyszer sem keresett. Naominak kellett kipakolni a lakásunkból, mert még arra is lusta volt. - feleltem halkan.

-Ha tudnád az ő oldalát, akkor máshogy vélekednél erről az egészről. - vágta rá, majd Landoval kettesben hagyott.

-Szóval kettőtök kapcsolatának csúnya vége lett? - húzta el a száját Lando.

-Eléggé. - bólogattam.