10.

1.2K 99 4
                                    

A reggeli fénytől lassacskán nyitottam ki a szemeimet, majd fáradtan megdörzsöltem az arcomat. A mellettem fekvő Lewis, még nyugodtan aludt, így halkan kikeltem az ágyból. Gyorsan felkaptam egy fehér trikót és egy fekete rövidnadrágot, majd leültem az ablakpárkányra.

-Ugye nem akarsz kiugrani az ablakon? - hallottam meg Lewis hangját. Azonnal megfordultam a tengelyem körül, majd a fiúra pillantottam.

-Hidd el, ha annyira elakartam volna menekülni tőled, akkor abban a pillanatban kiugrottam volna, amikor Danny bezárt ide minket. - vágtam rá, majd visszamentem az ágyhoz és visszadőltem Lewis mellé. A férfi azonnal a derekam köré fonta karját, majd közelebb húzott magához. Fejemet a mellkasára tettem közben apró köröket rajzoltam a fiú hasára.

-Szerinted menni fog? - szólalt meg Lewis először.

-Nem tudom. - húztam el a számat, majd folytattam. - Mindketten erős személyiségek vagyunk és képesek vagyunk óriási fájdalmakat okozni egymásnak. De valahogy mégsem tudunk egymás nélkül élni.

-Jó kombináció. - jelentette ki a brit, én pedig halkan felnevettem.

-Biztosan fogunk veszekedni, és én szokásomhoz hűen kiakadok...

-De aztán nem tudsz nekem ellenállni  és szex lesz a vége. - fejezte be helyettem Lew. Szemeimet megforgatva felemeltem a fejemet, majd a férfire néztem.

-Én arra gondoltam, hogy megbeszéljük a dolgokat és kibékülünk. - feleltem halvány mosollyal az arcomon.

-Az enyém sokkal jobban hangzik. - bólogatott a fejével Hamilton.

-Nem változtál semmit sem. - forgattam meg a szemeimet unottan. - Úgy gondolom, hogy most ne ígérgessünk semmit sem egymásnak. Ne legyenek semmilyen elvárások. Ne foglalkozzunk mások véleményeivel. Csak legyünk önmagunk.

-Mindennel egyetértek. - felelte Lewis és az arcomra tette a kezét. A férfi arca vészesen közeledni kezdett felém, de még mielőtt ajkaink újra találkozhattak volna megszólaltam.

-De egy dolgot jobb, ha tudsz. - tettem a mutatóujjamat a fiú szájára. - Egy utolsó esélyed van. Ha ezt elbaszod akkor annyi.

-Ez nagyon biztató. - nevette el magát a brit, én pedig az ajkaihoz hajoltam. Kezemet a férfi borostás arcára vezettem és gyengéden simogattam.

-Hidd el, a jövőben megfogom nehezíteni a mindennapjaidat. - húztam mosolyra a számat, majd felkeltem az ágyból. -Valahogy ki kellene szabadulnunk innen.

-Mennyi az idő? - kérdezte ásítva a brit.

-Hét körül lehet. - tettem a csípőmre a kezemet.

-Ha az a szemét tegnap este bezárt ide, akkor alap, hogy direkt felkeltem korán. - kelt fel Lew, majd az ablakhoz sétált. 

-Nem tudom, hogy ez....

-Daniel! Engedj ki te elmeháborodott, mert éhen halok! - kiáltott ki az ablakon Lewis. Persze, hogy tőle zengett az egész ház, korán reggel. Erre is csak ő képes. Halvány mosollyal az arcommal a fiú mögé lopóztam, majd homlokomat a hátának döntöttem és izmos hasára tettem a kezemet.

-Tudod, hogy beszélned kell Naomi-val? - kérdeztem halkan. Úgy gondolom, hogy a lány is megérdemel egy magyarázatot, de a legfontosabb az egészben, hogy ne érezze azt, hogy senki sem támogatja.

-Tudom. - felelte a férfi, majd megfordult, így már a nyakában lévő kereszt alakú medált figyeltem. Hamilton a mutatóujjával az állam alá nyúlt, ezzel elérve, hogy ránézek, majd az ajkaimhoz hajolt. Már ösztönösen Lewis göndör tincsei közé túrtam ujjaimmal és még közelebb bújtam a fiúhoz.

-Khm, khm... - Daniel köhögése zökkentett ki kettőnket, így amilyen gyorsan csak lehetett a férfi felé kaptuk a fejünket. Haja az égnek állt, majd karján fentebb tolta túlméretezett fehér pólóját. - Látom jól sikerült az estétek!

-Danny, ez nem aminek lát....

-Egymás szájában voltatok tíz másodperccel ezelőtt Bella, nehogy azt mond, hogy éppen valamit kerestél! - szakított félbe Danny, majd folytatta. - Mert pontosan tudom, hogy mit kerestél! A nyelvét!

-Danny fogd be! Sok vagy már most! - forgattam meg a szemeimet.

-Már nem azért felkeltettek, ezért nincs más választásotok, minthogy elviseltek engem. - vágta rá azonnal a férfi, majd az ajtófélfának dőlt. - Majd az esküvőtökön énekelni fogok nektek!

-Mindenképp Dan! - rázta meg mosolyogva a fejét Lewis, majd rám pillantott. Halvány mosollyal az arcán Daniel kettesben hagyott minket, majd vörös arccal a kezembe temettem az arcomat.

-Ez nagyon kínos volt. - motyogtam, majd a hajamba túrtam.

-Annyira nem volt vészes. - próbálta menteni a helyzetet a brit, majd elindult az ajtó felé. - Én még szívesen kettesben maradnék veled, de én éhen halok.

-Na szép, máris mást választasz helyettem. - játszottam meg magamat.

-Nyugalom Baba egy rahedli időnk van, amit kettesben tudunk tölteni! - fordult vissza, majd rám kacsintott. Éreztem, hogy arcom egyre vörösebb lesz, és úgy mosolyogtam, mint egy tejbetök. Hisz megint annyira szerelmes voltam, mint tizenegy évvel ezelőtt!

 Hisz megint annyira szerelmes voltam, mint tizenegy évvel ezelőtt!

ओह! यह छवि हमारे सामग्री दिशानिर्देशों का पालन नहीं करती है। प्रकाशन जारी रखने के लिए, कृपया इसे हटा दें या कोई भिन्न छवि अपलोड करें।

2021.07.04

F.U. (Lewis Hamilton ff.)जहाँ कहानियाँ रहती हैं। अभी खोजें