15. Rész

28 3 0
                                    

Amikor oda értünk Kornél szobájához, be kopogtam, majd nyílt is az ajtó.
-Szia!- Mosolygott rám és adott egy puszit az arcomra...
-Szia Florinda- mondta...
-Baj van??- Ijedt meg.
-Nem nem, csak tudod.... el kéne jönnöd velem Dani szobájába, mert elvileg azért hívtak oda mert meg akarnak verni....
-Hogy mi?????- Kérdezte és ezen teljesen meglepődött...
-Na én azonnal megverem!- Folytatta.
-Nyugi!- Nyugtattam meg.
-Nem fogják bántani mert abba nekem is lesz beleszólásom!- Szállt be a beszélgetésbe Florinda is.
-Biztos??- kérdezte Kornél.
-Persze!- Vigyorgott rá.
-Akkor menjünk!!

*Dani szobája előtt*

Bekopogott Kornél az ajtón. Vagyis az nem inkább kopogás volt... szinte betörte az ajtót olyan mérgesen verte....
-Mivan?- Nyitotta ki Dani.
-Szia!- Köszöntem.
-Szia! Sztok- Fejezte be.
-Ezek meg miért jöttek?- Értetlenkedett.
-Hát... ők is szerettek volna...- Mondtam.
-Hát én őket nem hívtam... és nem is engedem be őket...
-Ha nem mehetnek be, én se fogok!- Mondtam.
-Pedig én téged hívtalak át beszélgetni... ezért minek jönnek??
-Mert te nem beszélgetni hívtál!- Mondtam neki mire úgy nézett rám mint akinek fogalma sincs semmiről... aha...
-Tudom, hogy nem egyedül vagy... Kezdtem egy mondatot de Kornél közbe vágott...
-Meg akartátok verni!!- Mondta mérgesen.
-Ahha... és ezt miből gondoltátok??-Kérdezte de már ő is kezdett ideges lenni...
-Mert Florinda hallotta ahogy erről beszéltek..- Forgattam a szemem...
-Hát.... n... igen... ez tényleg így volt... de a barátnőm mondta, hogy engem figyelsz....
-Hogy mi??- Kérdezte Kornél rám nézve...
-Nem ez nem igaz!! Kornél légyszi te se higyj neki...
-Igazat mond.- Vett a védelmébe Florinda...
-Még látásból sem ismerlek.- Kezdtem ideges lenni én is...
-Hogy?? De akkor Csenge hazudott...
-Ki?- kérdezte Kornél...
-A barátnőm... Forgatta a szemét.
-Na én megyek inkább.- Mondtam mert ezt láttam a legjobbnak.
-És megyünk mi is!- Mondta Florinda és Kornél.

*A folyósón*

-Na akkor titeket magatokra hagylak...Mondta Florinda és elindult a szoba felé.
-Szia és várj.- Fogtam meg a kezét.
Köszönöm!- Fejeztem be.
-Semmiség...-Mosolygott rám és elment.
-Kornél.. tudod..
-Nem kell magyarázkodni.- Vágott bele és megcsókolt.

Petra szemszögéböl a világWhere stories live. Discover now