Gyilkos Szerelem ~I. Kötet~ //Cp. Ff.// 17+

5. fejezet: A titokzatós elrablóm

A fejem hasogatott a fájdalomtól. De várjunk csak ez egy valamit jelenthet. NEM HALTAM MEG! Akkora öröm lett bennem, hogyan kiugrottam volna a bőrömből, de ehelyett csak kinyitottam a szemem és kipattantam volna de visszaborultam az ágyba.
- Én nem tenném a helyedbe ezt.- hallottam meg egy hangot es a hang iranyaba forditottam a fejem
Ő nem volt más, mint az elrablóm ha jól megfigyeltem. Kócos fekete haj, hófehér bőr, de az arcát nem láttam, homály borította.
- Ki vagy te?
- Egy gyilkos.- válaszolta hűvös hangon
- Mit akarsz tőlem?
- Én semmit...
- Akkor miért hoztál ide.??- kérdeztem ideges hangon már
- Csak teljesítettem a feladatom.
- Jó, mostmar elegem van ki a faszom vagy te?
- Már mondtam, egy gyilkos ennyire kevés a felfogási képességed?
- Anyád a felfogási képesség
- Hű jobbat nem tudtál visszaszólni? - Érre a vérnyomásom az egekbe volt körbenéztem az éjjeli szekrényen és ott volt egy olló, amit beszélgető partnerem felé dobtam
- Na most elegem lett belőled hülye ribi. - mondta majd odalepett az agyamhoz és megszorította a kezem, ekkor láttam meg elrablóm igazi kilétét.
Szeme színe a szürke és a kék között helyezkedett el valahol de amin megszeppentem az a szája volt. Mosoly volt vágva a szájára amiből cseppent ki a vér. Látszott nem mai seb, de egy ilyen nem tud könnyen begyógyulni. Főleg úgy hogy ő nem is szeretne szerintem. Ekkor néztem bele teljesen a szemébe, ő még nézett rajtam végig.
- Anyádat ribizd le!
- Remélem tudod, hogyha ez eltalál nem érdekel miért kellett idehoznunk de ami van a számon az lett volna a nyakadon.
- Most mond meg ki vagy!
- Nem tartozom neked beszámolóval.
- Én még neked jó viselkedéssel.
- Nem tartozol, csak az életeddel játszol.
- Nyomorék.
- Mondtál valamit?
- Engedd el a kibaszott karomat.- vártam mit fog cselekedni de ebből az lett, hogy valaki bejött az ajtón. Ő volt az, akit az erdőben láttam nem hallucináltam és mellette a szemüveged genyó baltával
- Jeff ennyire ne szaladj előre.- szólalt meg a váltás gyerek
- Szívj gázt!
- Csönd!!- "mondta" a fekete pofátlan izé
Bár ezen a ponton erősen elkezdtem gondolkodni azon, hogy hogy beszélt ha nincs szája. De nem sokáig gondolkozhattam mert, megindult felém.
- Mit akarsz tőlem?!?
- Azt majd megtudod.
- Nem leszek se a csicskátok se a kurv@tok.
- Nem, arra semmi szükség.
- Két kérdésem van. Az egyik,ki a faszom vagy te? A másik meg az, hogy mi a faszom vagy te?
- Slenderman személyesén, a másodikra meg nem válaszolok.
- Miért valami polip összeszűrte a levét a -exemmel azt abból lettél? Mert, azért valljuk be elég pofátlan volt. Bár neked legalább van gerinced. Faszom bele sokat beszélek.
- Azt ajánlom ne húzz velem ujjat mert, megbánod.
- Miért hozattál ide?
- Majd megtudod, addig élvezd, és nyugodj meg nem öl még senki.
- Hmm megnyugtató. De én most akarom megtudni
- MAJD!- ezzel sarkon fordult /várjunk van sarka?!? Eve állj le!/ és elment de én utána akartam hajítani azt a kedves ollót amit Jeff vagy ki után akartam viszont ő odanyúlt a csapjával felemelt és elekezdte szövegét:
- Ezt még ne próbáld legközelebb mert, csúnyán megleszel gyilkolva. - monológja közben alig kaptam levegőt majd elengedett és félig az ágyra félig a vágott szájúra hullottam. Majd a levegő hiány és a még esti emberrablásból maradt kloroform miatt elájultam....