22. Hakaze halála

99 8 0
                                    


Két nap elteltével Erina épp hazaért a bevásárlásról,amikor hirtelen nagymamáját eszméletlenül találta a földön,a lány sokkot kapva leejtette a szatyrot a padlóra és Hakaze mellé térdelt.

- Nagymama,nagymama,nagymama térj magadhoz! - kiáltotta Erina kétségbe esve.

- Maka,Mayumi! - kiáltott a cselédeknek.

- Mi történt Kisasszony?Te jó ég asszonyom! - mondta Maka az egyik cseléd,miközben rémülten meglátta a földön fekvő Hakazét.

- Hívjatok egy orvost,gyorsan! - kiáltotta a lány a cselédeknek.

- Igenis Kisasszony! - Mondták a cseléd lányok duóban.

20 perccel később már ide ért az orvos,hogy megvizsgálja a nagymamát.Kabuto is értesült hogy Erináéknál nagy baj van,így rögtön oda sietett hogy szerelme mellett legyen.Erina épp a nappaliba kétségbe esve csak keservesen zokog.

- Mit történt gyönyörűm? - kérdezte aggódva Kabuto.

- Jöttem haza a vásárlásból,és egyszerűen ott feküdt a nagymamám padlón.Az orvos épp most vizsgálja. - mondta Erina sírva.

- Nyugodj meg Erina,nem lesz semmi baj. - ölelte szorosan magához Kabuto.

15 perc múlva már az orvos is kijött,aki végzett a vizsgálással.

- Hogy van a nagymamám doktor úr? - kérdezte Erina az orvostól.

- Rosszul,nagyon rosszul! - mondta az Orvos. - Hakaze asszonynak szívinfarktusa volt.

- Mit lehet tenni doktor úr? - kérdezte Kabuto.

- Sajnos nem sokat! - mondta sóhajtva az orvos.

- Az hogy lehet?Csak kell lennie,egy gyógymódnak,vigyük kórházba nem veszíthetem el a nagymamámat! - mondta kétségbe esve Erina.

- Sajnálom kisasszony,minden csak hiába.Már csak egy csoda menthetné meg,nézzék nem szívesen mondom ezt.De a legrosszabbra számíthatunk. - mondta az orvos.

- Magánál van? - kérdezte Kabuto.

- Igen eszméleténél van,de kérem ne fárasszák túl sokáig! - mondta az orvos utasítva.

- Rendben! - mondta Erina szomorúan,és ismét elkezdett zokogni.

- Nyugodj meg szerelmem! - mondta Kabuto.

- Mégis hogy nyugodjak meg?A nagymamám haldoklik! - mondta Erina zokogva.

- Menjünk be inkább hozzá! - mondta Kabuto.

- Rendben. - mondta Erina ismét zokogva.

Így ketten bementek Hakaze szobájába,aki olyan falfehér és sápadtan feküdt az ágyán.Erina most se tudja felfogni,hogy édesanyja után a nagymamáját is elveszíti.A lány a nagymamája mellé térdelt az ágyán.

- Nagymama,kérlek nagymama!Itt vagyok,minden jóra fordul.Ne hagyj itt engem!Szólalj meg,ne hagyj itt! - mondta Erina sírva.

- Erina...kislányom. - szólította meg fáradt hangon Hakaze.

- Nagymama.

- Kabuto figyelj rám jól kérlek.Kérlek ígérd meg hogy vigyázol az unokámra...És maradjatok együtt!És örökké szeressétek egymást! - mondta Hakaze.

- Ne aggódjon Asszonyom!Én szeretem az unokáját,és soha nem hagyom el! - mondta mosolyogva Kabuto.

-És legyetek nagyon boldogok!

- Azok leszünk nagyi! mondta Erina sírva egy kis mosollyal.

Hakaze öt percig csak lihegett,és örökre lehunyta a szemét.

Nagyi!...Nagyi!...Nagyi!Neee! - kiáltotta zokogva Erina,és egyből a halott nagymamájára borult.

Kabuto magához ölelte a lányt ki szorosan hozzá bújt és könnyei megint végig folytak arcán. De nem csak a szomorúságtól, hanem a boldogságtól is. Mert Kabuto itt volt mellette és vigasztalta őt. Békét hozva meggyötört lelkének.

Azóta egy hét telt el és Kabuto mindig szerelme mellett volt, hogy megvigasztalja őt. Nem akarta szomorúnak látni Erinát. Erina nagymamáját a lány édesanyja mellé temették el, amire még Kabuto is elkísérte őt, hogy ne legyen egyedül és tudassa vele ő mindig vele lesz. Erina ezért nagyon hálás volt a fiúnak. Tudta azért teszi ezt, mert fontos volt neki és nem akarta őt szenvedni látni.Fájdalom érzetét legalább az is csökkentette, hogy ott volt két unokatestvére, akiket nagyon szeretett és akikért képes volt feledni azt a fájdalmat, mi lelkében volt.

Egy Uchiha szerelmeWhere stories live. Discover now