2014.szeptember.01

19 4 0
                                    

Amikor odaértem az utca sarkába, már láttam, hogy zárnának be.

- VÁRJON!!- kiabáltam, mire a férfi felkapta a fejét és felém fordult.

Kicsit hunyorított, amikor közelebb értem.

- A munka miatt jött?- kérdezte, amikor elé értem és térdeimre könyökölve imádkozam a tüdőmnek, hogy fogadja be azt a mennyiségű oxigént, amit adni akarok neki.

- Ighen!- mondom zihálva. A férfi felnevet, majd kinyitja az ajtót. Megköszönve lépek be rajta. A beltér, csak úgy, mint a külső dizájn, nagyon tipikus egy ilyen étteremre: kockás tapéta húzódik végig a falon. A bútorok piros, bőr huzatot kaptak. A padló pedig szintúgy kockás. A pult és a kiszólgáljó részleg pedig egész style moderne-re sikerült. -Nagyon sajnálom, hogy pont a határidőre jövök. 20 perce találtam rá a hírdetésre. A Birodalmi Egyetemről futottam idáig.-

- És ilyen hamar ideértél?- csodálkozott el az úr. Bólintottam. Ő közben kinyitotta az "Iroda" feliratú ajtót. - Fiatalság.- mosolyodott el. - Scott Cawthon vagyok egyébként. Enyém ez a pizzéria.- nyújt kezet.

- Lucas MacNeil.- rázok kezet vele.

- Az oldalunkra ugyebár azt írtuk, hogy nem kell tapasztalat és önéletrajz, de azért beszélgetnünk kell, hogy pontosan ki is maga. Illetve egy hetes beoktatásban fog részesülni, amiben az egyik itt dolgozó fog segíteni.- kezdett bele rögtön miután leünlt a székébe. Én a vele szemben lévő kisebb fotelban foglaltam helyet.

- Szóval akkor fel is vesznek?-

- Mint mondtam, előtte néhány dolgot mondania kell magáról, de nagy valószínűséggel igen. Már csak egy ember hiányzik. Maga pedig külsőleg is tökéletes lenne erre a pincér szerephez.- mért végig és biccentett egyet. -Ezt oda adom magának, olvassa végig és töltse ki. A megjelölt időponton pedig jöjjön ide.-

- Rendben van. Nagyon köszönöm szépen, hogy még fogadott.- mosolyogtam rá, majd álltam volna fel a kényelmes fotelból, de még leintett.

- Még csak annyit, hogy erre a papírra írja fel az elérhetőségét meg a ruhaméreteit. És akkor rögtön meg tudom rendelni a ruhát önnek.- odahajoltam a papír fölé és hajamat félresimítva kezdtem felírkálni a kért dolgokat. -Köszönöm.- mondta, amikor visszacsúsztattam neki a lapot, rajta a kicsit olvashatatlan írásommal.

Biccentettem egyet, majd elköszöntem és kimentem az épületből. El sem hiszem, hogy megkaptam a melót!

Hazafelé beugrottam az egyik kisboltba, hogy vegyek pár dolgot magamnak. Köztük volt két szőlős szóda, amit azért vettem, hogy Edward- vagyis Ryan-nel megigyuk. Remélem ő is szereti a szőlő ízűt...

- Hellooo!- nyitok be nagy cúggal a szobánkba, de Ryan sehol. Hát ez király. Akkor se volt sehol, amikor elmentem és most sincs. Akkor mégis hogyan barátkozzunk össze?

- Hahh..- sóhajtottam fel és a zacskót ledobtam a szoba közepén álló asztalra. Előhalásztam belőle mindkét üdítőt, az egyiket felbontottam magamnak, a másiknak meg fogtam egy cetlit és ráírtam, hogy "Ryan-nek". Ezt ráraktam az ágyára. A sajátomat kiitaam, majd elkezdtem kutatni a fürdő után.

Information
No information

Freddy Fazbear's PizzaWhere stories live. Discover now