Jóban-rosszban, veled együtt (Tom Holland ff.)

6.

- Sajnálom amit Vele tettem.- ültem le Harry mellé a kanapéra.

- Semmi baj.- legyintett.- Megérdemelte, ahogy mondtad. Mi a szemet szemértet valljuk.- nevetett.

- És ezt pont Ő találta ki.- röhögtem én is. Igazából valami veszett állat hangjára emlékeztető hangot adtunk ki, de kit érdekel? A legjobb barátok így nevetnek egymás előtt.

- A többiek?- kérdeztem, amikor abba hagytuk.

- Haz elkísérte Tomot a kórházba, Paddy, Sam és Zendaya pedig elmentek fát venni.- mesélte.

- És te hogyhogy itt maradtál?- kérdeztem.

- Kellett valaki, hogy lenyugtasson.- felelte, majd inkább terelte a témát.- Haz írt, hogy amikor bementek és elmesélték mi történt, az orvosok csak nevettek és mondták, hogy megkönnyebbülés ilyenkor egy orrtörés.

- Nagyszerű,- erőltettem magamra egy mosolyt.-  már látom is a címet. Betörte az Ő orrat az exe.- ez tényleg jó cím lenne. Ország-vilag ezen röhögne.

- Nyugi, mindenkinek azt mondjuk, hogy Tom szaltózás közbem arcra esett.- nyugtatott.- Egyébként mikor tervezed kimondani azt, hogy Tom?

- Amikor Tom Hiddelstonról, vagy a Tom és Jerryről beszélek.- mondtam, majd felálltam, hogy készítsek magamnak egy kávét.

- Úgyértettem mikor fogod a nevén szólítani?- jött utánnam. Nem szólítottam már egy éve a nevén. Ebben igaza van, de nem vagyok képes kimondani.

- Nem tudom.- feleltem. Nem néztem rá, csak a kávé géphez sétáltam és elkezdetm kávét készíteni.- Te is kérsz?

- Igen.- éreztem a hangjában, hogy még nem fejeztükbe az előző beszélgetést.- De ne tereld a tèmát. Egy éve történt.

- Egy csont viszonylag hsmar összeforr, de a szívnek több év is kellhet.- nyújtottam neki a forró italt.

- Bölcs vagy.- forgatta a szemeit.- Honnan van az idézet?

- Valami instagrammos hülyeség.- vontam meg a vállamat. Mind a ketten felnevettünk. Leraktam a konyha asztalra a bögrémet, majd térdre rogytam, oldalradőltem és úgy nevettem tovább. Harry pár perc után követett. Régebben eléggé gyakran nevettünk a semmin. Most is jól esett. Emlékszem egyszer az ő nappaliukban nevettünk így én a kanapén fetrengtem, Harry pedig a földön. A szüleik találtak ránk. Teljesen nem értették mi folyik itt. Valahogy nagy nevetések közepette sikerült kinyögnünk.

Most sem tudom mióta fetrengtünk a földön amikor meghallottuk, hogy nyílik az ajtó. Haz és Ő lépett be az ajtón. Az utóbbi fiúnak egy raktapasz volt az orrán.