Az Elemek Titka (Befejezett)

16 Az Álom

Az este nagy részében én vigyáztam rá mivel én tudtam fent lenni legtovább. Reggel levátottak és én akkor mentem el aludni. Gyorsan el is sikerült aludnom....

~az álmomban~

- Hol vagyok? - kérdeztem hangosan bár senki sem volt aki aválszolt volna. Egy erdőben voltam de nem abban amiben ebbig hanem egy másikba. Lépteket hallottam ezért beugrottam egy bokor mögé és nem hittem a szememnek. Magunkat láttam. Saját magamat is, meg még 3 idegent. Egy barnából szürkébeátmenetes hajú 16év körüli lány volt bokáig érő szürke gyönyörű ruhában. Volt még egy lány aki pont ugyan így nézett ki csak a haja szőkéből ment lilába és a ruhája is lilásrózsaszínes volt. Szinte biztos voltam benne hogy ikrek. A rózsaszín lány mellett szorosan ált egy fiú is aki kB akkora volt most Jake azaz 20 körül lehetett. Izmos volt, egy síma fekete póló volt rajta és egy szürke nadrág. Mentünk előre és egyszer kiugrottam eléjük de szó szerint át mentek rajtam. Olyan voltam mint egy szellem így eggyüttt mentem tovább magunkkal. Ez de furán hangzik.... A végén egy sivár szerintem leégetett területén voltunk. A terület szétszórtan tele volt a Föld király katonáival és még maga a király is ott volt.
- Adjátok ide ami nekem kell és én is odaadom ami nektek. - kiabált a Föld király és levette a zsákot egy mellette térdelő emberről. A mellette térdelő ember.... A mellette lévő ember..... Charlotte volt... De vajon hogy került hozzá? És mi van nálunk ami neki kell? Vajon az erőnkre gondol?? Vagy Mettre? Nem tudtam de Jake egy óriásit kiáltott majd mindenki más is és elindultak a harcba. Mindenki harcolt. Mi egymás után öltük az embereket én átváltoztam és úgy küzdöttem. Egyszer egy kilátást hallok így oda néztem. Jake volt az. Megint nagyon megsebesült. Odaszaladtam bár tudtam hogy hiába aztán Mex is és mindenki. Nagyon rossz volt össze vissza kaptam a fejem. Semmit sem értettem. Nem tudtam hogy ez most valóság vagy nem vagy hogy mi történik de nagyon nagyon fájt sírtam és befutottam az erdőbe és átalakutam és visszamentem majd forróságot éreztem és fel ébredtem.

~ Vissza a valóságba~
~Mex szemszöge ~

Most én vigyázok Jakera amit amúgy nem értem minek kell de mindegy. Furcs hangokat hallottam Liza felől így megnézem hogy jól van e. Össze vissza forgolódott és motyogott. Azt mondogatta hogy :
- Nem én ez nem lehet... - meg ilyenek. Egy picit megilyedtem. Nem nagyon tudtam hogy mit csináljak. Egy kicsi időre kB 5 másodpercre lefagytam és sírni kezdett. Nem tudtam mit álmodik de tudtam hogy azt akarná hogy felkeltsem így megpróbáltam. Mivel összevissza forgolódott elég nehéz volt akár hozzá érnem is. Egy picit megált megráztam óvatosan de nem reagált. Átalakult és megint be ordította a jég. Megpróbáltam kiolvasztani de nem ment ezért inkább vártam hogy magától elfogyon az ereje. Vártam 10 másodpercet és nem bírtam tovább újra megpróbáltam kiolvasztani. Addig olvasztott fojamatosan egy ponton már amenyire tudtam hogy elért a bőréig és ahogy megsütöttem a bőrét gondolom felébrett és vissza változott.

                           Folytatlyuk....