Egy midgardi isten {Loki f.f.} SZÜNETEL

12

- Hogy mi? - Carol nagy szemekkel nézett rám - D-de... Mi van?
- Jó, jó, elég ámítozásból, ez van és kész - szólt közbe ismét Loki. 
- Muszály ilyen gorombának lenned? Éppen próbálom megnyugtatni, ha nem vetted még észre - válaszoltam vissza.
- Kb. egy órája elrabolt, majd lehallgatott. Mégis miért véded őt? - tette fel Loki a kérdést jogosan.
- Mert a barátom volt. Tudod mit? A legjobb lenne, ha most eltűnnél egy kicsit.
- Rendben. Már itt sem vagyok - mondta, majd a zöld fény kiséretében eltűnt - Mi történt veled az elmúlt másfél évben? - fordultam vissza a földön ülő Carol-hor.
- Ezt inkább én kérdezhetném tőled - már kissé lenyugodott. Ennek örültem.
- Mind a kettőnk élete gyökeresen megváltozott, ahogy látom. Ennek ellenére szerintem a te sztorid kicsit egyszerűbb. Nem gondolod?
- Lehet, de nem biztos. Tudnod kell, hogy velem is történtek furcsaságok. Nem is kevés - egy kisebb félmosoly jelenik meg, majd egy könnycsepp gördül le az arcán, amelyet letörlök.
- Mesélj - mondom együttérzőn.
- Elég hosszú történet - ismét kicsit elmosolyodik.
- Van időm, hallgatlak.