Halandzsa

Baszd meg Alabama!

Tizenegy esztendő alatt egy virág nőtt bennem,

egy rózsaszín azálea.

A legmélyebb pontból növekedett ki,

senkié, csak az enyém egyedül.

S mégis, menekülni nem tudtam, nem volt erőm harcolni,

illetéktelenül leszakították.

A vér belecsurgott a zoknimba,

a virágom ellopták.

A vér a lábamon megalvadt, a könnyek felszáradtak,

nem volt hová bújnom, de az idő telt.

Telt tovább, hiába volt minden perc ezer szekundum,

senki sem tudott segíteni rajtam.

Aztán egyszer csak az idő megfagyott, nem telt tovább,

s az azálea helyén valami egész más kezdett növekedni.

Tenni nem tudok semmit, hagynom kell, hogy megmérgezze életem,

a törvény már eldöntötte helyettem.

20190519

Igaz, nem szokásom ilyen hangvételű verseket írni, (mostanában már verseket írni sem szokásom, de ez most mindegy is) de gondolom mind hallottátok már, hogy az Egyesült Államokban Alabamában (és Georgiában is, és egyre több másik államban) a közelmúltban aláírták a heartbeat bill-t, ami a hatodik hét után bűncselekménnyé teszi az abortuszt még akkor is, ha a nő nemi erőszak vagy vérfertőzés áldozata volt. A napokban láttam egy tweetet egy tizenegy éves kislány hasi ultrahangképével, aki hiába volt nemi erőszak áldozata, Alabama törvényei arra kényszerítik hogy kihordja és megszülje a babát. S bár ennél többet nem tudok szegény kislányról, még a nevét sem, úgy döntöttem megpróbálom az ő szemszögéből leírni ezt a verset.

Aki esetleg nem tud vagy olvasott még erről, annak azt ajánlom, hogy keressen rá a neten, bőven fog róla gyomorforgatóbbnál gyomorforgatóbb részleteket találni.