Azért írok, hogy felejtsek,
Téged száz meg száz szó után sem eresztlek.
De vajon miért, nem tudom,
Nyakam köré tekeredsz, akár egy hurok.
Élni akarok, teljesen nélküled,
Ebben az életben már épp elégszer sérültem.
Mindenki elhagy, hagynak elernyedni,
Téged mégis én magam akarlak elengedni.
Hagyj a hátad mögött, örökké és még tovább,
Kérlek hagyd hogy boldogan álljak odább.
20181005
YOU ARE READING
Halandzsa
PoetryVersecskék egy lánytól aki a költők zsenialitására vágyik. [cover by @Mithrel ]