Ó, ha tudnálak szeretni kedvesem
Mindig rólad álmodnék oly' édesen.
S az agyam tele lenne veled, bennem lennél szervesen
Hiszen te lennél az egész életem.
Virágot is vennék neked minden héten
Te meg örülnél, felvidulna a lényem.
Érted bármit megtennék, ilyen a szerelem
S te szeretnél, megőriznéd minden levelem.
Ó, ha tudnálak szeretni életem
A Bahamákra vinnélek minden egyes télen.
A parton sétálnánk, a nevünket a homokba vésve
Mikor a hullámok elnyelnék, nem lennénk sértve.
De mindketten tudjuk, ez csak puszta ábránd
Hisz én nem szeretlek,
S sose leszek több néked, csak egy bálvány.
Ám mégis azt kívánom, bárcsak tudnálak szeretni, drága árvám.
2017 nyara (?)
Az egyik legelső szárnypróbálgatásom versírás terén
YOU ARE READING
Halandzsa
PoetryVersecskék egy lánytól aki a költők zsenialitására vágyik. [cover by @Mithrel ]