Gyönyörű szerencsétlenség /LASSAN Frissül/

Bátorságpróba

Liam szemszöge:

-Ömm..szerinted ez etikus?-kérdezi kb 10 perc után Gia ,mikor a kocsimban ülünk.
-Micsoda?
-Hogy hazaviszel.
-Mert talán tilos?
-A tanárom vagy.
-Reggel 8tól ,tanítás végéig igen ,de már nincs tanítás.Most csak Liam vagyok.-felelem ,majd felé fordulva nézem ,ahogy tovább töpreng.

-Ez közel sem ilyen egyszerű tudod jól.-szólal fel kicsit később ismét.
-Mert ,hogy?
-MERT A TA-NÁ-ROM VAGY..-mondja el ismét, most minden szót artikulálva szemembe nézve.
-TU-DOM.
-És azt is tudod mivel jár ez?
-Mi?
-Ahj Liam ne legyél már ilyen gyenge elméjű.Ki is rughatnak téged.
-Te most miattam aggódsz?-kérdezem félmosollyal, hiszen jól tudom mivel is jár egy tanár diák viszony ha kiderül. Jobbik esetben engem csak kirúgank ,rosszabbikban börtönbe kerülök és őt elbocsájtják az iskolából ,valamint mindkettőnk aktájában fel lesz tüntetve ,ezzel jövönket is kockáztatnánk ,de az ő első gondolata mégsem saját maga ,hanem az én sorsom.
-Igen..vagyis nem..vagyis..áhh haggyuk.Itt kitehetsz.-mutat egy sarki buszmegállóra.
-Mi?Nem teszlek ki ,csakis a házad előtt.
-És honnan szeded ,hogy nem itt lakom?
-Egy buszmegállóban?Hát csak mertem feltételezni.
-És honnan szeded ,hogy nem a mellette lévő ház az enyém?
Ekkor ismét kinézek az ablakon ,ahol egy világoskék falú ,nagy kertes ,emeletes épületet pillantok meg ,ahonnan épp akkor lép ki egy terhes nő.
-Oké kiteszlek ha válaszolsz 3 kérdésemre-mondom.
-Gyerekes vagy.De rendben.
-Oké.Első kérdés.Édesanyáddal élsz?
-Igen.-feleli egyszerűen.
-És terhes?
-Mivan?Ez most ,hogy jutott eszedbe?-hökken meg kérdésemhallatán.
-Hát ,mert abból a lakásból előbb egy nagyon terhes nő jött ki.-nézek rá összehúzott szemekkel-szóval ,mivel tudomásom szerint nincs nővéred ,ha itt laksz akkor ő az édesanyád.
Amikor ő is megpillantotta az épp előttünk elhaladó nőt hirtelen rávágta.
-Ja tényleg..ömm..igen..az anyám terhes..ő az..pont megy a....a boltba..kenyérért.
-Hmm..értem..Akkor megtennéd nekem ,hogy bemutatsz neki?Úgyis beszélni szerettem volna vele a biológia beadandód miatt.
-Hogy micsoda?-néz rám rémülten.
-Jól hallottad.-mondom ,majd leállítom a motort-Vagy tudod mit? Bemutatkozom én.
Ezzel kiszállok az autóból és elindulok az állapotos nő felé ,Gia pedig kb 1 perc sokk után utánam is rohant.
Tudtam.Tudtam ,hogy hazudik ez a nő pedig nem is az anyja ,de ha már így alakult itt az ideje megleckéztetnem.
-Ne Liam!-fut még gyorsabban utánnam Gia ,mire az előttem sétáló asszony értetlenül fordul hátra.

-Most szakítottam vele és nem tud beletörödni.-magyarázom ártatlanságot tettetve a terhes hölgynek úgy ,hogy pont Gia is halljon.
-Hogy micsoda?!-tiltakozik.
-Ahj G hányszor mondtam ,hogy utálom ha letagadsz.Ha nem vagy hajlandó felvállalni a szüleid előtt ,nem is szeretsz igazán ,így nem lehetek veled hiába könyörögsz-játszom meg magam továbbra is ,a terhes nő és Gia pedig csak felhúzott szemöldökkel figyelnek.
-Mi van?Ki könyörög?Ne merd..-kezd dúlni fúlni mire szavába vágok és a terhes hölgy felé fordulok.
-Elnézést asszonyom de...
Gia ekkor már a karomat rángatja és minden erejét beleadva próbál visszarángatni a kocsihoz.
-Esetleg segíthetek valamit?-kérdezi végül a nő ,mire Gia már teljesen kiabad.
-Nem, nem kell köszönjük csak kéreti magát.Igaz szivem?Tudja még csak 1 hete vagyunk együtt és mivel a családom Kanadában él még nem mutattam be nekik ,ezért van kiakadva ,de hát ugye tudja nem megy ez egyről a kettőre ,de majd megoldjuk.
-Ömm..rendben..Hát sok sikert.-feleli a nő ,majd miután tuti elkönyvelt minket valami eszement szerelmespárnak, áttért az út túloldalán lévő járdára és inkább ott folytatta útját.

-Hát te tiszta idióta vagy?-kiált rám ezután Gia.
-Miért is lennék az?
-Most tuti azt hiszi ,hogy valami hülye,szemét picsa vagyok.
-Nem vagy hülye ,szemét picsa-mondom kedves hangon és megsimítom arcát ,ő pedig akarata ellenére is belesimul érintésembe-Csak egy kis hazudozó-fejezem be mondatom ,majd megfogom kecses kis derekát és visszavezetem a kocsihoz , hogy mostmár ténylegesen hazavigyem, igazi otthonába.

-Oké megérkeztünk-mondja pár perc múlva ismét ,én pedig kétkedve leállítom a kocsit és azt a házat kezdem figyelni amit néz.
Ez az előző lakástól sokkalta egyszerűbb volt.
Egyszintes ház ,a fala kopott fehér volt ,egyszerű barna bejáratiajtóval és kétszárnyas ablakokkal ,amiket belül fehér függöny fedett.Nem volt olyan újszerű ,mint az első ház ahol megálltunk.Közel sem tűnt olyan modernnek ,inkább családiasabbnak szóval most tényleg elgondolkodtam ,hogy lehet igazat mondd és itt él.

-Oké-mondom kis hezitálás után-Egy kérdés.
-Ahjj ne már Liam-kezd el nyavajogni,mint egy kisgyerek ,én meg majdnem elnevetem magam elvékonyodó hangján.
-Dede.Az előbb történtek után már nem hiszek neked, szóval ha tényleg itt laksz mondd milyen színű is a postaláda?
-Úristen-nyög fel ,de válaszol-Barna, de az innen nyilván nem látszik ,mivel azonos a színe az ajtóéval,mert bele van szerelve.
-Hmm..Hiszem ha látom.-felelem, ezután ismét kiszállok a kocsiból, de most kisegítem Giát is és az ajtóhoz kísérem.
Igaza volt.A postaláda amit tényleg nem látam csak becsapós kérdésnek szántam tényleg ott volt és olyan volt,ahogy /amilyennek azt mondta.

-Hmm..Akkor..bemegyünk?-kérdezem végül vállat vonva.
-Mi?Mármint mi ketten?-kérdezi iét meglepődve.
-Igen.Ha ez a te házad ,akkor be tudsz menni ,ha pedig be tudsz menni illedelmesen behívhatsz engem ,és megkínálhatsz valamivel.-válaszolom ,mintha mi sem lenne egyértelműbb.
-Oké kinyitom az ajtót ,de nem jöhetsz be.-mondja.
-Miért nem?
-Liam már harmadjára mondom el MERT A TANÁROM VAGY.-ezzel kinyitja a lakás ajtaját és belép ,majd már csukná be az ajtaját ,amit én boci szemekkel nézek végig ,aminek meg is lett a hatása ,ugyanis mikor már majdnem ismét kattant volna a zár az ajtó ismét kinyílt.

-Gyere be.-mondja halkan.
-Komolyan?Előbb még azt mondtad a tanárod vagyok.
-Te meg azt mondtad ,hogy csak tanításig vagy az most pedig csak Liam.
-Jogos-mosolyodok el ,majd belépek a házba.
-Kávét,teát,narancslevet,vizet?-kérdezi ,mikor bevezet a nappaliba és helyetfoglalok az ott lévő kanapén.
-Egy kávét megköszönnék.
-Okés ,máris hozom.-feleli ,majd elindul a nyitott konyha felé én pedig pár perc elteltével követtem.

Épp a konyhapultnak dőlve várja ,hogy lefőjön a kávé mikor belépek ,ő pedig rémülten fordul felém.
-Mint valami őz-mondom, majd nevetem el magam.
-Mi?-kérdezi ,mire még közelebb lépek hozzá,és kezem ismét a már szinte szokásos helyére teszem ,a derekára.
-Mint egy rémült kis őzike úgy nézel rám.
-Nem vagyok félős típus.-feleli akár csak egy durcás gyerek.

-Igazán?Akkor akár próbára is tehetlek?Fogadnál rá?
-Mire gondolsz?-kérdezi kíváncsian.
-Mondok valamit amitől szerintem félsz és te lehetőséget kapsz rá ,hogy megcáfolj.Ha nyersz kérhetsz tőlem valamiz ,ha én nyerek én kérek valamit.-és bár már tudtam ,saját magam alatt vágom a fát, mégsem bírtam ellenálni ,így tehát mikor Gia beleegyezően bólintott indulhatott a játék.

-Oké.Szerintem te elég rendszerető vagy ,ahogy ezt a lakáson is látom ,szóval nem mered azt üveg cukrot kiönteni.
-Mi?Ez hülyeség.Minek szórnám ki?-értetlenkedik mire én elmosolyodok.
-Aahj Gia csak mondd ki ,hogy nem mered nem kell a duma.
-Na jó te tiszta lökött vagy.Tessék-mondja ,ezzel megfogja az üveg cukrot és a földre borítja maga mellé.
-Mostmár jó?-kérdezi mikor végzett és az utolsó kristálycukor szemcse is a földre esett.
-Igen ,de ez nem is volt olyan nagy cucc jöhet a következő?
-Jöhet-feleli határozottan felbátorodva.
-Oké ,nem mered ezt most itt előttem feltakarítani.
-Hogy mi van??Te most szórakozol velem?
-Fogadással sosem viccelek.
-Jesszus..-ezzel kimegy a konyhából ,majd 1 perc múlva már egy seprűvel és egy lapáttal a kezében tér vissza ,majd értetlen tekintettel lehajol és elkezdi a lapátra söpörni az előbb kiszórt cukrot én pedig közben vad tekintettel figyelem feszes fenekét ,ahogy nekem pucsítva takarít.
Na jó ,ez életem legjobb fogadása,ha vesztek is nyerek vele, ez a látvány.

-Kész.-ezzel felpattan és miután kiöntötte a lapát tartalmát és visszatette az eszközölet a helyére, ismét visszatér hozzám.

-Hmm..rendben ezen is átjutottál.
-Mondtam bármit meg merek tenni-válaszolja büszkén ,majd mikor ezt kiejtette a száján szerintem hirtelen nem is gondolkodott ,de én sem amikor a következő mondatom kimondtam.
-Oké akkor csókolj meg.

---------------------------------------------------------