Megbolondít

333 13 1
                                    

Liam szemszöge:

Végre elérkeztem a hatodik órámhoz, ami történetesen azért is lényeges, mivel az az órám Gia osztályával van és ami azt illeti komolyan el akartam vele beszélgetni és reggel óta azon agyaltam mit is mondjak neki pontosan.

Már csak 15 perc választott el az óra végétől mikoris az osztályban lévő hangzavar egyre csak erősödött és mivel a sok agyalás miatt már így is kezdett fájni a fejem ez még rátett egy lapáttal így hát szép vagy nem szép dolog de elüvöltöttem magam.

-Megtennétek ,hogy befogjátok végre?Donowen értem én ,hogy kissebbségi komplexusod van de megtennéd ,hogy nem üvöltözéssel kompenzálod?Alice kedves megtenné ,hogy odamegy Miss Taylorhoz és úgy kéri el azt a kibaszott szájfényt ha már annyira szépítgetni akarja magát és nem itt sipákol egyik padsorból a másikba ,maga meg Mr Peterson
,most azonnal vegye le a seggét a padról és a széken üljön ugyanis nem otthon van.Na most hogy ezeket megtették-tartok egy kis hatásszünetet-Kiosztom ezeket a szörnyűbbnél is szörnyűbb dolgozatokat.
Ezzel felálltam ,kezembe vettem az összeszedett dolgozatlapokat és elindultam kiosztani.

A kis pöcsök nem elég ,hogy nem foglalkoztak a feladattal,sőt a nyakam tenném rá ,hogy el sem olvasták jó szöveget másoltak e ki,még kussban sem bírják végig ülni ezt a 45 percet.
Tudom én, nem a világ legklasszabb órája ez.De csak annyi volt a feladatuk ,hogy másolják le azt a 10 mondatot ami a táblán van utánna foglalják el magukat.Hát olyan nagy kérés ez?
Na mindegy.Neki álltam kiosztani a papírokat és amiért ilyen jól viselkedtek mindenkihez fűztem egy egy kedves mondatot.
-Gratulálok,egyes..legközelebb a linkeket talán töröld ki édes fiam.
-Rólad aztán ne is beszéljünk.Te aki még a feladat címét is elnézted és a szopornyicáról írtál nekem.
-Neked is egyes természetesen.Ha legközelebb más dogáját másolod legalább a nevet írd át.
-Te megúsztad mivel nem az egészet egy helyről másoltad.Szóval a fáradozásért 2-es de éppen csak.

Noss igen..ilyen és ehez hasonló mondatokkal ajándékoztam meg az én kis drágáimat ,majd végére hagytam a legjobbat..Giát.
-Többet vártam-mondom semleges hangon ,szemébe sem nézve-Óra után szeretnék elbeszélgetni veled,szóval csengő után maradj bent.-fejeztem be mondandóm végét már csak úgy ,hogy ő hallja ,majd visszaültem asztalomhoz és így vártam a kicsengetést.

Én a fejfájásommal és gondolataim,mondanivalóm összegzésével ,a gyerekek pedig egyeseik miatt való hőbörgéssel töltötték az időt ,mikor pedig megérkezett a várva várt csengő mindenki kiviharzott a teremből.
Mindenki ,kivéve egy embert.

Gia még szófogadóan a padjában ült és a dolgozatlapját bámulta mikor odaléptem hozzá.
-Ugye tudod ,hogy többre számítottam Gia?-kérdezem és csak kérdésem végén veszem észre elég szexin sikerült kiejtenem a nevét.
-T..tudom..és sajnálom is..Igazán.
-Van is mit.Mi történt?
-Hogy értve?
-Miért nem írtad meg rendesen?-teszem fel érthetőbben a kérdést.
-Nem hiszem ,hogy ezen van mit magyarázni.Sajnos ez így sikerült.Nem keresek kifogásokat.
-Nem kifogást kértem, hanem indoklást.-mondom.-Tudod ,mint tegnap.1.2.3.érv.

Erre a mondatomra elmosolyodik egy pillanatra ,majd ismét komor arcot vág.

-Szóval?-kérdezek rá ismét.
-Családi okok miatt nem volt időm és mire eszembe jutott már nem sok mindent tehettem.
-Értem.
-Most én is kérdezhetek?-néz rám végre de meg is lep.
-Persze.-felelem.
-Szörnyen sikerült.De most komolyan.Jó ha egy érthető mondat van benne és a kiadott oldalszám sincs meg..Mégis 3-as lett..Hogyan?Miért?

Noss igen..3-ast kapott..de azt is nehéz szívvel adtam..Nem azért ,mert 1-est akartam adni ,hanem azért ,mert én még erre a zagyvaságára is 5-öst adtam volna ,csak mert ő írta..viszont mivel ezt nem tehettem meg kihoztam belőle a legjobbat.

-Noss..ez igen egyszerű-felelem végül-A te írásod volt az egyik aközül a kevés dolgozat közül ami nem a netről volt másolva ,valamint volt benne munka és saját gondolat.

Hu..ebből asszem kidumáltam magam.

-Oh..értem..Ezesetben köszönöm.Bár nem érdemeltem meg.Most pedig ha megbocsájt..Mennem kell az utolsó  órámra.Mégegyszer sajnálom.

Már felállt a padból és indult volna mikor megfogtam alkarját és visszarántottam.Most meg mit csinálok??

-Várj csak.Ezt meg ,hogy képzeled?Már nemcsak az utcán de itt is faképnél hagysz?Itt meg ráadásul a  tanárod vagyok vagy mi..járna egy kis tisztelet kisasszony nem gondolod?-mondom kissé rekedtes hangon míg végig a szemébe nézek.
-De..de..csak..órám van és..
-Leigazolom ne aggódj..Viszont most beszélgetni szeretnék veled.Gia nem tudom elmondani miért de úgy érzem meg kell ,hogy ismerjelek.Szóval kérlek mesélj magadról.
-Ömm..úgy érzem ,hogy kezdünk eltérni a tanár diák viszonytól-kapja fel hirtelen a vizet.-Nem vagyok köteles önnel a családomról vagy az életemről beszélgetni ,ugyanis nem iskola pszichológus ,szóval kérem eressze el a karom.

Ekkor lepillantok kettőnk közé és csak most veszem észre ,hogy még mindig fogom az alkarját.
Mikor ismét szemébe nézek ő csak elrántja tőlem a kezét és dühösen kiviharzik a teremből.

Na jó most akkor mi a fasz van?Mi van velem?Mi van Giával?Miért csináltam ezt?
Tényleg kezdek megbolondulni ettől a lánytól..vagy inkább belebolondulni ebbe a lányba?

◾◾◾◾◾◾◾◾◾◾◾◾◾◾◾

Gyönyörű szerencsétlenség /LASSAN Frissül/Where stories live. Discover now