Infinity (H.S.)|BEFEJEZETT|

42.

~Harry Styles~

Az itt töltött hetünket sikerült meghosszabbítanunk, így már lassan 3 hete vagyunk Los Angelesben.
A szerelmem nélkül keltem fel ma reggel az ágyamban. Minden egyes napunk nyugodtan telt, leszámítva egy dolgot, amely viszont folytonosan zavarta a napjainkat, az pedig Megan rosszulléte volt. Sokszor kel fel arra, hogy hányingere van, vagy hogy szédül.

Az ajtóm olyan állapotban van ahogy tegnap behajtottam mögöttem, így tudtam, hogy nem mehetett ki. Gyorsan kilogikázva, így tudtam hogy csak a mosdóban lehet. Vártam rá pár percig, semmit sem hallottam. Egyszer csak kinyílt az ajtó és egy fáradt szemű lány jött ki rajta.

-Minden rendben?- állok fel és sétálok elé. Nem néz rám, csak elfordítja a fejét.
-Megint hánytál igaz?

Még most sem néz rám csak aprót bólint. Felsóhajtok gesztusára, majd gondolkodni kezdek, mi okozhatja, hisz itt vagyunk màr egy ideje és ha valami vírust kapott volna el, már rég túl lenne rajta.

-Biztos jók a gyógyszerek? Ideges vagy még?
-Eddig olyan volt mintha bevállt volna a gyógyszer, de akkor lehet mégsem. De most nem voltam ideges. Ha hazamegyünk beszélek Amandával.
-Oké. Gyere, menjünk le, csiálok valami reggelit, enned kell.

A nap folyamán Megan még többször érezte rosszul magát.

-Mi lenne ha inkább hazamennénk?- ülök le mellé a konyhába a teáinkkal a kezemben.
-Nem szeretnék még hazamenni. Kérlek maradjunk.
-De ha a gyógyszerek játszanak közben, akkor tenni kell ellene valamit.
-Az eredeti terv úgy is az, hogy hétvégén megyünk haza, az meg már csak pár nap.

Beszélgetésünket az asztalon lévő telefonom rezgése zavarja meg.

-Szia Horan.- veszem fel a telefont.
-Heló Harry. Na, hogy megy a külön út?
-Eddig még nagyon sehogy, eljöttünk L.A.-be. És neked?
-Hát hazudnék ha azt mondanám, hogy könnyű nélkületek. - hallom nevetését a telefon másik végében. - Van amikor ülök fel a gépre de még vàrok a felszállással lent percekig, mert  várom hogy Lou kijöjjön a mosdóból, mert biztosra vettem, hogy azért nincs mellettem mert elment oda. Nagyon fura ez most haver.
-Elhiszem, de meg fogjuk szokni. És Mirandával mi a helyzet? Elvitted már randizni?
-Tegnap este. Mondjuk inkább ő vitt el engem- nevet bele a telefonba- mivel Magyarországon voltunk és én egy helyet sem tudtam, így ő irányított.
-És hova mentetek?
-McDonalds.
-Az aztán romantikus- kezdek el nevetni miközben még mindig gyenge barátnőmet nézem szemben velem.
-Láttad volna, hogy nézett amikor felfaltam az egész kajáldát.
-Szegény lány...nem is tudja mire vállalkozott.
-Nagyon kedvelem őt. Csak nem tudom, nem fura ez? Màrmint a csajod húga és mi meg legjobb barátok vagyunk.
-Ez nem baj Niall. A szerelem pont az a dolog amibe nem hiszem hogy bele tudnál avatkozni, hogy hogy is legyen.
-Akkor jó, mert biztos találkozunk még. Megannel minden rendben, hogy van a betegsége?
-Te tudsz róla?- lepődök meg, hisz ismerem Megant, és tudom róla, hogy nem olyan könnyen beszél róla.
-Igen...elmondta nekem. Szegény, annyira sajnálom.

Ránézek Meganre,  aki már állt is fel az asztaltól, tudtam hogy megint a mosdóba ment.
-Azt hittem hogy már jobban van de sokszor hány és rosszul van. A gyógyszerekkel lehet valami.

-Miért csak arra gondolsz?
-Ezt hogy érted?
-Haver, és ha terhes?

~Megan Scott-

Kiérve a mosdóból Harryt pillantom meg aki idegesen járkál.
Mikor meglátott össze vissza motyogott de csak annyit vettem ki szavaiból hogy be szalad gyorsan a városba. Már épp ment volna ki, mikor utána szaladtam és még kikiabáltam neki hogy minden rendben van- e. Ő  csak némán bólintott és már ült is be az egyik itt lévő kocsiba majd el is hajtott.

Unalmas lett volna a délután nélküle, ha nem kellett volna azon agyalnom, hogy miért vagyok rosszul. Nem értem hogy mi lehet a gyógyszereimmel és màr ideges sem vagyok. Mármint nem lennék ha nem lenne ez a sok rosszullét.

Ha tudnám, hogy nem lehetek terhes, akkor már rég erre gondoltam volna. Az egész délutánt a kanapén töltöttem. Harry elég régóta távol volt, nem értettem miért rohant el csak így, nélkülem.
Egy fél óra múlva végre hazajött én meg egyből elé sétáltam.
-Hol voltál eddig?- kérdezem tőle.
-Vettem egy pár dolgot.
-Például?
-Szeretném ha megnéznénk valamit.- vesz ki egy terhességi tesztet a zacskóból.
-Tudod, hogy nem lehetek az.
-Meg, szerinten ezt egy olyan gyors viszgálattal még nem tudták ott teljes pontossággal.

Harrynek igaza volt. Amikor elkísért az orvoshoz és kiderül, hogy nem lehet gyerekem azt mondta az orvos, hogy van rá valamennyi esély, hogy változhat.
Félve vettem el kezéből a tesztet és mentem be a fürdőbe megcsinálni.

Pár perc múlva ott ültünk egymás mellett az ágyon Harry kezében a teszttel.
-Milyennek kell lennie?- nézem a szerelmem kezében lévő dolgot.
-Azt írta, ha két kék csík van rajta akkor az azt jelenti hogy pozitív.
-Vagyis akkor az vagyok.
-Ez nem mindig teljesen biztos, de igen.

Pár néma hosszú másodperc múlva Harry megtöri a csendet.
-Ez pozitív.
-Vagyis...én terhes vagyok?