4.

3.4K 126 8
                                    

Lassan 1 órája ülünk egy pléden a földön és nézzük a  tájat. A hely ahova Harry elhozott nagyon meghitt. A semmi közepén a magasban egy mező. London külvárosában vagyunk, de a várost még így is tökéletesen lehetet látni kivilágítva.
-Harry -szólaltam meg a néma csöndet megtörve. -nemsokára menni kéne, hamarosan indul a repülőgép -miközben mondtam, álltam fel a plédről, mire Harry is így tett.

Mikor indultam volna el a kocsi felé Harry visszahúzott hozzá majd mosolyogni kezdett.
-Min mosolyogsz ennyire?-kérdeztem én is mosolyra húzva számat.
-Bízol bennem?
-Harry...
-Csak mond meg, bízol?

Bízok-e? Egy jó ideje már semmiben és senkiben nem. De mégis biztonságban érzem itt magam, mintha ez teljesen megszokott érzés lenne számomra.
-Igen, bízok benned.
-Akkor csukd be a szemeidet.

Furán néztem rá amit észre is vett egyből, ezzel megforgatva szemeit.
-Csak csukd be.

Szemeimet csiga lassúsággal hunytam le miközben fújtam ki a levegőt. A kezemet még mindig fogta, amikor becsuktam a szemeimet.

Valamit éreztem és az nem a szél volt. Harry mentolos lehelletét éreztem egyre közelebbről. A fejemben ezer gondolat futott át, hogy éppen mire is készül. De nem kellett sokat várnom mert a választ meg is kaptam, miközben ajkai érintették enyémeimet. Lágy és apró csók volt, amibe beleremegett egész testem.

-Ooh ne.- mondom miután elválva tőle nézek fel gyönyörű arcára.
-Ennyire rossz volt? -kérdezi mosolyogva amin elmosolyodok.

Tudom, hogy milyen Harry természete, így bevallom nem lepett meg nagyon cselekedete, de mégis megijedtem egy kicsit.

-Harry, ezt lehet nem kellett volna- sóhajtok fel- hisz te te vagy én meg én. Nekem még sosem volt senkim és most ez annyira...-Nem tudtam befejezni mert Harry számra tette ujját ezzel némítva el engem.
-Megan, hidd el ha én nem éreznék semmit irántad, ezt nem tettem volna meg. Nem játszanék az érzelmeiddel.
-De Harry, csak másfél napja ismersz ennyi idő alatt még nem érezhetsz semmit irántam, meg különben is én két óra múlva a repülőn leszek.
-Tudom, de figyelj. Magyarország nincs messze és tudnánk találkozni. És hidd el én már hozzá szoktam ahhoz hogy ennyi idő alatt megismerkedjek egy emberrel - kijelentésére mosolyra húztam a számat.

-Mit akarsz Harry?
-Nem tudom. Tényleg nem tudom-fújja ki a levegőt-de veled valahogy teljesen más. Megan te másfél nap alatt nagyobb benyomást tettél rám mint más hónapok alatt.
-De Harry, én 17 vagyok, te 21. Arról nem is beszélve hogy te ki vagy. Én nem szeretnék neked vagy magamnak ezzel zűrt okozni, és ha meg is próbálnánk tudom hogy a végén a fájdalmakig fogunk eljutni. És én azt nem akarom, jobban tennénk ha...- mondandóm újból megszakítva lett, mert Harry ismét megcsókolt. De ez most teljesen más volt. Ebben a csókba beletette az ő érveit is, hogy milyen jó lenne ezt érezni mellette mindig. És hát...meggyőzött.

Nem tudom tagadni, ezek után ami történt én se tudnám meg nem történtnek tenni ezt. Nem tudom miért én, miért most, vagy hogy miért alakult így, de tetszett. Tetszett hogy olyan történik most ami boldoggá tesz és erőt ad. Éshát mi tenne jobban azzá, mint annak a személynek a közelsége akit eddig elérhetetlennek gondoltam.
-Oké, próbáljuk meg. -Mondtam egy kis mosollyal amire ő is visszamosolygott.
******

Már a kocsiból szálltam volna ki ami a hotel előtt parkolt amikor Harry levette a kezét a kormányról és megfogta az enyémet.
-Megan, igérd meg hogy nem ez volt az utolsó alkalom hogy találkozunk.
-Harry, én 12 éves korom óta odáig és vissza vagyok érted. Te vagy az aki naponta több millió lánnyal vagy körülvéve.
-Csak add meg a számodat és ígérem hogy hívni foglak.-vágott közbe Harry, lehet hogy nem akarta hallani hogy mit gondolok a "kapcsolatunk" jövőjéről hisz amennyi csalódást kellett átélnem az években én már ebben a varázsban sem tudok hinni.

A telefonszámom megadása után lassú mozdulatokkal másztam ki a kocsiból.
-Hívni foglak holnap -súgta a fülembe majd megpuszilta az arcomat. Kiszállva a kocsijából még hátrafordulok és rámosolygok.
-Várni fogom Styles.

Infinity (H.S.)|BEFEJEZETT|Where stories live. Discover now