Dantehoz

68 7 2
                                    

Milyen szépek is voltak azok a napok. Azok a frissítő nyári hajnalok,
veled, egyedül, a világ peremén.
Szeplőid akár egy csillagkép,
ezer történet, egy arc mi ismeretlen.
Arc, mit sose láttam csak képzelegve.
Nem talállak, mert sose leszel.
Kereslek, kajtatok, epekedek.
Álmaimból kreált herceg a plátói dalia,
kiről a Vénuszi fohászaim oly gyakran szólnak.
A fantom, ki virágjaim napsugara.
Te lennél a zárókő mi megtartana ?
Vagy csak a regények csalfa hazugja ?
Talán. Nem számít, hisz úgyse lellek.  Mivel te elillansz akár egy szellem.
Itt hagyva nekem ámító szavaidat,
és nekem csak a boldog eső marad.
Állítsatok meg ! Nem leszek Sherlock.
Hogy megkeress, bűnössé válok.
You will be found, Dante. You promise.
Adj magadnak lelket, Deneris !

𝐂𝐒𝐄𝐍𝐃 𝐊𝐈𝐑𝐀𝐋𝐘Där berättelser lever. Upptäck nu