14.fejezet

199 5 2
                                    

-Rühes macsak, hányszor modtam el neked, hogy nem megyünk fel a pultra.
-Dave, nyugi.- nevettem fel ismét.
-Szerintem menjünk hozzánk és beszéljünk ott.-javasolta Ryan.
-Jó ötlet.-helyeseltünk Daveval.

Neki kezdtünk az esküvő szervezésének. Bevallom nehéz és fárasztó. Közel az érettségi. Sok minden zúdul rám, de boldog vagyok. Csodás dolgok történtek velem.

Miután kiválasztottuk a helyszínt, úgy döntöttünk Ryan oda megy és élőben megnézi. Nincs olyan messze tőlünk szerencse, így Ryan se lesz távol sokáig.

-Vigyázz magadra, siess haza.-búcsúztam el Ryantól.
-Igyekszem életem. Ne csak magadra hanem a babára is vigyázz.-mosolygott.
Adtam neki egy puszit majd még váltottunk egy csókot és beült az autójába.
Tudtam nem sok időre megy de már most hiányzott nekem.

Valamit ki kellett találnom, hogy elüssem az időt, így arra gondoltam nézek baba ruhákat meg babakocsit és mindent ami kellhet. Utána néztem, milyen könyvek vannak és milyen információkat szerezhetek belőlük.
Éppen könnyezve néztem az aranyos kis rózsaszín babacipőket amikor is csengettek. Felkeltem és odasétáltam az ajtóhoz. Nem hittem el kit látok. Megdöbbenve álltam az ajtóban és néztem rá, de ő kicsit jobban meglepődött a gömbölyödő pocakomon. De várjunk honnan tudja hol lakom?
Lassan ideje volt megtudnom mert néma csendben bámultuk egymást ami igen kellemetlen kínos csönddé alakult.
-Szia honnan tudtad, hogy itt lakom?-kérdeztem
-Az az én titkom.-kacsintott, majd megölelt.
-Nem változtál szinte semmit.-néztem rá.
-Te se, bár mintha a hasad kicsit nagyobb lenne.-nevetett fel kissé kínosan.
-Igen mivel terhes vagyok.
-Mi? Oké gondoltam rá, de biztam benne, hogy nem.
-Hát pedig, így van.-néztem rá.

Szóval ki is ő? Gyerek koromban legjobb fiú barátom volt, de megszakadt a kapcsolatunk egy kisebb probléma miatt. Mondjuk, hogy szív ügy volt a gond.

-Na de ne álljunk kint. Már fáj a hátam. Gyere be.-majd bevezettem a nappaliba.

Grey-t több, mint 10 éve nem láttam. Viszont az arcvonásait nem felejtettem el. Göndör haja továbbra is megmaradt és kedves mosolya se sokat változott, talán kicsit férfiasabb lett. Továbbá jól megnőtt. Régen nem sok magasság különbség volt közöttünk, de most, most már vagy 20 centivel volt magasabb.
Gyorsan körbevezettem a házban. A konyhába érve meg is kínáltam a nem rég sütött muffinomból.
Ekkor, mintha valaki a csengőre feküdt volna. Rendesen megijedtem, de siettem ajtót nyitni. Nelli állt az ajtóban. Micsoda forgalom van gondoltam magamban.
-Szia Nelli. Gyere be.
Nem kellet kétszer mondanom már  be is jött és már le is dobta magát a kanapéra.
-Mi jókat nézegetsz most?- vett fel egy babakocsis újságot.
Én csak álltam és néztem a legjobb barátnőm.
-Húúú ez tök menő.-bökött egy piros fekete igen drága babakocsi képére.
Ekkor jött ki a konyhából Grey.
Nelli felnézett a léptek hangjára.
Érdeklődve konstatálta, hogy ez nem Ryan hanem más.
Szemei felcsillantak, amint végigmérte gyerekkori legjobb barátom.
-Ilyen helyes fiút rejtegetsz a házban és be se mutattál neki?-mondta kicsit kacérkodva de nevetés erősen bujkált a hangjában.
-Én is most láttam 10 év után. Egyébként ő itt Grey, gyerekkori legjobb fiú barátom. És ő meg a legjobb barátnőm Nelli.-mutattam be őket egymásnak.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 30, 2019 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Kizökkentve (16+)Where stories live. Discover now