Sign of the times /lrh.ff/BEFEJEZETT/

3.évad 20.rész

Másnap reggel, ugyanolyan pózban ébredtem meg, mint ahogyan lefeküdtünk aludni.

Mosolyra húzódott a szám, amiért belegondoltam abba, hogy Luke nem volt képes elengedni, vagy hogy éppenséggel nem engedett el.

Mivel nem akartam felkelteni, ezért még úgy maradtam és meg sem moccantam.

-Érzem, hogy felkeltél. - mondta Luke halkan, rekedtes hangon.

-Mi? Ezt hogyan lehet érezni? - kinyújtottam a lábamat, majd szembefordultam vele.

Álmos szemeivel vizslatta a tekintetemet, majd egy lágy csókot lehelt a számra.

-Mikor megébredtél, egy nagyon picit megugrottál. De én már fent voltam akkor régen, csak hallgattam, ahogy szuszogsz.

Elmosolyodtam ezen, és felültem az ágyban. Sajnos lassacskán fel kellett kelnünk onnan, hogy elérjük a gépünket, amivel végre hazamehetünk.

Mármint nem az, hogy végre, mert imádok Amerikában lenni, csak azért jó lenne már a saját szobámban aludni... vagy Luke szobájában. De ez csak mellékes.

Gyorsan elvégeztem a reggeli rutinomat, majd elpakoltam a cuccaimat a bőröndbe és én máris készen álltam az indulásra.

-Luke, le fogjuk késni a gépet, ha nem sietsz. - doboltam a lábammal.

-Azon vagyok.

-Mármint, hogy lekéssük a gépet? - röhögtem el magam.

-Tudunk csinálni olyat, amitől lekéshetjük. - jött ki végre valahára a fürdőből.

-Most nem, Luke. - néztem rá komoly tekintettel.

Hemmings lebiggyesztette a száját, majd a bőröndje fogójáért nyúlt, és végre indulhattunk.

A repülőn nem történt semmi izgalmas. Vagyis lehet, hogy történhetett, de én biztos nem voltam részese ennek, ugyanis végigaludtam az egész utat.

Miután landolt a gép, Luke és én együtt szálltunk le a repülőről, és mindenki nagy örömére, onnan egyenesen hazamentünk.

Kemény nem tudom hány hónap után, de otthon voltam. Vagyis voltunk.

A házba belépve, ismerős illatok csapták meg az orrom. Otthon.

-Sziasztok! - jött ki a konyhából Mia, akinek - bár két napja láttam utoljára - nagyot nőtt a hasa.

-Szia! Többiek? - kérdeztem, egy ölelés után.

-A nappaliban. Titeket vártunk igazából.

-Mármint? Mihez vártatok minket? - kérdezte Luke.

-Áhh most filmezni fogunk. - forgatta meg a szemét. - Vagyis nagyon remélem, hogy nem fogják végigbeszélni.

Bementünk a nappaliba, ahol miután köszöntöttük a többieket, leültünk filmet nézni.

Igazából azt mondták, hogy ez az egész filmezés, csak egy random ötlet volt, de őszintén szólva nem bántam. Örültem, hogy együtt van végre megint a kis családunk.

A film címére nem emlékszem, de arra sem, hogy mondták volna, de azt tudom, hogy egy lányról szól, aki szerelmes lesz egy ismeretlen fiúba, aki leveleket hagy hátra neki.

-Ki kér még popcornt? - ajánlotta fel Michael.

A kérdésére mindannyian feltettük a kezünket, de én felajánlottam neki a segítségemet is, amit szíves örömmel elfogadott.

-Milyen volt a wellness? - kérdezte mosolyogva.

-Huh, nagyon jó volt. Voltunk masszőrnél, meg volt egy rohadt nagy medence is a szálláson, amiben volt egy jakuzzi. És ti mit csináltatok?

-Hát Calum és én elmentünk nőzni. - nevetett fel. - De úgy látszik, hogy Calumot nem találja meg a szerelem.

-Ó, talán te találtál magadnak valakit? - húzogattam a szemöldökömet.

-Lehetséges. - pirult el.

-A kicsi Mikey szerelmes!! Poroltót ide, mert szűzoltásra készül!!! - kiáltottam fel, mire a bátyám csak elröhögte magát.

-Na menjünk, mert kész van a popcorn.

Ah végre, talán már Michaelnél is beköszönt a végre várt szerelem. Megérdemelné végre.

Visszamentünk a többiekhez, akik egymással beszélgettek. Mikor odaértünk, elindították a filmet, majd síri csendben néztük tovább.

Miután vége lett a filmnek, éppen Luke vállán pihentettem a fejemet, miközben ő beszélgetett a fiúkkal a következő turnéval kapcsolatban.

Egy pillanatra becsuktam a szememet, hogy pihentessem azt egy kis időre, mikor Calum elkezdett Lukehoz beszélni. Gondolom azt hitték, hogy elaludtam.

-Te tényleg szereted, igaz? - kérdezte, mire Luke az ujjaival végigsimította a hajamat.

-Jobban, mint amennyire ő azt gondolja. - nem bírtam ki.

Elmosolyodtam. Akaratlanul is.