14. rész

5.4K 205 0
                                    

Másnap reggel Derek karjaiban ébredtem. Az első gondolatom az volt, hogy ő a világ legszebb teremtménye. Aztán eszembe jutott a tegnap este és hogy mit tudtam meg. Chris Argent a vérfarkas vadász család tagja és egyben Allison apja az APÁM! Ez őrület! Jó! Eddig is gyanítottam, de tegnap biztossá vált. Derek még aludt, így óvatosan felkeltem mellőle és lementem a földszintre. Ott már Cora készítette a reggelit.

- Jó reggelt! Hogy vagy? - kérdeztem

- Jó reggelt! Egy kicsit letört vagyok, de fizikailag rendben vagyok. De ezt én is kérdezhetném tőled. Te hogy vagy?

- Egy kicsit furcsán. Nem mindennap tudja meg az ember, hogy ki az apja és hogy már babakorában is ismerte élete szerelmét.

- Eddig is sejtetted, hogy ő az és most már biztosan tudod - mondta - Ezenkívül sajnálom, hogy én nem emlékszem rád.

- Anya szerint azután hagytuk el Beacon Hillst, hogy megszülettél. Én sem emlékszem rád, csak Laurára és Derekre.

- Mikor akarsz beszélni a szüleiddel. Meg kell velük beszélned ezt - tette hozzá amikor látta, hogy tiltakozni akarok - Ki tudja meddig lesznek még veled!

- Anyukád is ezt mondta - mosolyogtam - Derek inkább külsőre hasonlít rá, te viszont ugyanolyan kedves, mosolygós és magabiztos nő vagy, mint ő.

- Ő egy erős Alfa volt - mondta könnyezve én pedig átöleltem

- És egy gondoskodó anya - lépett be a helyiségbe Derek Felálltam és elé léptem. Megöleltem és megcsókoltam. Leültünk az asztalhoz reggelizni.

- Ma beszélek anyáékkal - mondtam miután megkérdezték, hogy mi a tervem mára

- Hallgasd végig őket. Szerintem mindent okkal tettek - mondta Cora

- Megteszem, de jelenleg csak egy okból. Méghozzá azért, mert megígértem anyukátoknak.

Ezután felmentem átöltöztem, közben írtam egy üzenetet anyának és Allisonnak is, hogy beszélni szeretnék velük és hogy találkozzunk nálunk. Összeszedtem a cuccomat, elköszöntem a Hale-ktől és mentem haza. Mire odaértem már az Argentek és anya is ott voltak.

- Először is nem érdekel a bocsánatkérésetek. Előbb hallani akarom a teljes történetet, hogy tudjam, hogy miért hagytuk el az otthonunkat és, hogy az apám miért nem harcolt értem - néztem gyilkos tekintettel a szüleimre

- Az mondjuk engem is érdekel, hogy miért nem tudtam a nővéremről - nézett Allison is szúrósan az apjára

- Gerard megfenyegetett, hogy bántja Emily-t ha bárkinek szólok róla - nézett szomorúan Argent

- Kezdjétek az elején! Hogy ismerkedtetek meg? - kérdeztem figyelmen kivül hagyva az előbbi kijelentést

- Gerarddal tartottam, amikor Taliával találkozott a béketárgyalások alkalmával - anya felhorkantott - Anyád is Taliával érkezett. Azt hiszem első látásra beleszerettem. Gyönyörű, vibráló és okos volt. Igazából ugyanolyan, mint te. Nem tudott nem beleszólni a beszélgetésbe apám és Talia között. Egyértelműen a vérfarkasokat védve. Emlékszem el is nevettem magam a csípős vagy épp gúnyos megnyilvánulásain. Ezt persze apám is észrevette és megtiltotta, hogy találkozzak Juliával - nézett szeretettel anyára

- Ez persze nem érdekelt téged és randira hívtál - mosolygott anya - Talia azt mondta nekem, hogy jobb lenne ha nem találkoznánk, mert lehet, hogy ezzel tönkretennénk a fegyverszünetet a vadászok és a vérfarkasok között, de nem hallgattam rá. Egyre többet találkoztunk és végül összejöttünk. Eljutottunk arra a pontra, hogy apátok megkérte a kezem, én pedig igent mondtam - kikerekedett szemekkel néztem rájuk, ahogy Allison is.

- Akkor mi történt? - kérdezte Allison is kíváncsian

- Megtudtam, hogy Gerardnak esze ágában sincs betartani az egyezséget és csak a vérfarkasok kiírtása volt a célja. Berontottam a házukba és üvöltve vontam felelősségre. Annyira dühös voltam, hogy egy vázát vágtam Gerard fejéhez... az elmémmel - nézte anya a padlót

- Ekkor jöttem rá, hogy boszorkány - fogta meg anya kezét az idősebbik Argent - Tudtam, hogy ha apám eddig nem is gyűlölte igazán Juliát majd most fogja. Nem elég, hogy Julia védte a Hale-ket, de még ő maga is természetfeletti. Ez Gerard számára egyet jelentett a halállal.

- Gerard Argent azt hitte, hogy tud engem vagy a családomat bántani. Megtámadott, de elüldöztem. Sokáig Beacon Hills közelébe sem jött. Pár hónappal később kiderült, hogy terhes vagyok - mosolygott rám anyu - Boldogok voltunk. Habár Chris nem bízott Taliában és a családjában, de nem tett semmit.

- Hogyhogy nem házasodtatok össze? - kérdezte Allison

- Féltünk, hogy Gerard megtámad minket. Nem tudom - gondolkodott el apánk

- Talán azért, mert tudtuk, hogy ennek a kapcsolatnak nem lesz jó vége. Egy vadász és egy boszorkány párosa tuti katasztrófa - mondta anya szomorúan - Ez be is igazolódott, amikor megérkezett a városba egy újabb vadász, akinek a neve Victoria volt - nézett anya Allisonra - Pár héten belül a Chrisszel való kapcsolatom megromlott és rá kellett jönnöm, hogy beleszeretett Victoriába - sírta el magát

- Igazából fogalmam sincs hogy történt, csak azt éreztem, hogy nem akarom elveszíteni Victoriát, de.... - akadt meg Argent - Julia nélkül üresnek éreztem magam.

- Mindkettőjüket szeretted - mondtam

- Igen, képtelen voltam választani. Persze apám azt akarta, hogy Victoriát vegyem el, de képtelen voltam elhagyni Juliát. Végül ő döntött helyettem - nézett anyára

- Ó, ne fogd rám! - ugrott fel anya - Nem volt véletlen, hogy akkor felhoztad Taliát. Persze 5 évbe telt míg félteni kezdted Emilyt a Hale családtól?

- Ugyan Julia! Végig sem hallgattál! Egyszerűen csak kidobtál a házból és közölted, hogy elviszed Emilyt és soha nem láthatom - ugrott fel apa is Furcsa, de egyre inkább kezdek rá apámként tekinteni.

- Ha egy kicsit is szerettél volna minket utánunk jössz!

- Ki mondta, hogy nem kerestelek titeket? - kiabált apa is Anyával együtt ledöbbentünk

- Tessék? - álltam fel

- Évekig kerestelek titeket, de nem találtam semmit, mire Talia Hale kinyögte végre, hogy anyád egy bűbájjal rejtett el titeket.

- Nem is ő hagyott el engem, hanem te nem engedted a közelembe - néztem anyára könnyes szemmel

- Gerard téged is bántott volna - sírta el magát és hittem neki Mindkettőjüknek.

- Nem sokkal azután, hogy elmentetek összeházasodtunk Victoriával és pár évre rá megszületett Allison - nézett szeretettel apánk a húgomra - De nem telt el nap, hogy ne gondoltam volna rád - nézett most rám - Azt akartam, hogy egyesüljön a család és mindkét lányom itt legyen velem.

- Most itt vagyunk - mondta Ally

- És itt is maradunk - léptem a húgom mellé és átöleltem A szüleim mosolyogva néztek minket.

Még beszélgettünk addig, amíg a falka meg nem érkezik, mert üzentem nekik, hogy jöjjenek át, mert a történet további része rájuk is tartozik. Tudtam, hogy Derek és Cora számára ez fájdalmas lesz, de mellettük leszek. Mikor megérkeztek épp egy nagyot nevettünk egy kiskori sztorin. Allisonnal egymást ölelve nevettünk mikor beléptek. Egyszerre ugrottunk fel a húgommal. Ő Isaachez, én pedig Derekhez rohantam és a nyakukba vetettük magunkat. Furcsán néztek ránk, de nem tehettünk róla boldogok voltunk, hogy megtaláltuk egymást és persze ezt a nagyon különleges falkát. Miután mindenkit üdvözöltünk, leültünk és apa és anya elkezdték a mesélést arról, hogy Kate, a nagynéném hogy is tudott Derek kegyeibe férkőzni.

A boszorkány és a vérfarkasحيث تعيش القصص. اكتشف الآن