Az Univerzum Tanácsa (Befejezett)

A szerelmi ügyek szakértője

Egyszer volt és hol nem volt...

Rohadt nagyon régen volt.

Helló Mindenki, aki idetéved!

Fanni vagyok és ez az a történet, amit hosszú-hosszú ideje be kellett volna már fejeznem. De hát, jöttek más sztorik, amik türelmetlenül és pofátlanul befurakodtak a fontossági sorrend elejére, így, kicsivel több, mint egy évvel később térek csak vissza.

Nem mondom, hogy ezalatt az egy év alatt sok tartalmat sikerült beleerőltetnem akármelyik „művembe" is, de hát... Ez legalább itt van, illetve itt lesz, három-négy naponta frissülő tartalommal.

Ha VAN valaki/VANNAK valakik, akiket érdekel, hát hajrá! Fabulatio meséje még nem ért véget.

Hogy valaha is véget fog? Jó kérdés... Talán igen, talán nem, de még mindenképpen folytatom ezt a történetet, már csak a saját lelki nyugalmamért is. (Úgy bizony, ez a sztori már hónapok óta fúrja a lelkiismeretem - mikor írok már megint bele, mikor fejezem be, satöbbi. Lesz-e egyáltalán valaki, aki elolvassa, olyan húsz év múlva [úgy ítéltem, addigra kész lesz] és azt mondja, hm, erre megérte várni? Valószínűleg nem, mert nem húsz év múlva fejezem be ezt a mesét, hanem éppen ezekben az órákban. Legalább a lelki nyugalmam hamarosan meg lesz.)

Ciaó! - köszönök el tőletek az elkövetkezendő rövid időre. Mert, ahogy mondtam: ez a történet visszafele törekszik és nem fogok gátat szabni neki.

Fanni

Ui.: Nagyon szépen köszönöm, hogy hajlandóak vagytok ide visszatérni, kedves olvasók. Főképp, ha később rég ismerős arcokat láthatok majd. Remélem tudjátok, kik is vagyok :D

Rachel fáradtan huppant le a szerelőműhely padlójára. A megbeszélés anyjával nagyon kimerítette - mint mindig, amikor edzés közben tárgyaltak. Hélia nem mondott semmit sem a testvéréről és azt sem hagyta, hogy Aaron tábornokot, vagyis az apját - Rachelnek nagyon furcsa volt már a gondolat is - megkörnyékezze válaszok fejében. Így most itt állt egy szál cél nélkül. Épp ezért érthető, hogy gondolatai egy másik, kevésbé fontos dologgal foglalta le. Elméletileg azon agyalt, hogy hogyan lehetne leállítani azokat az ostoba jófiúkat, akik miatt tönkrement az irányítótorony - gyakorlatilag viszont gondolatai minduntalan vissza-vissza kanyarodtak egy bizonyos tagjának a csapathoz. A valószínűleges vezetőhöz: Jeremyhez.

Az ok, amiért ott ült a tábor autófejlesztő és -javító műhelyében pedig pont ez a fiú volt. Tanácsot akart kérni két bizalmasától, Dan apjaitól. A két férfi annak idején örökbe fogadta csapattársát és remek példát szolgáltak neki, Rachelnek abban, hogy az igaz szerelem létezik - épp csak meg kell azt találni. Most épp Kayt vagyis teljes nevén Kaydent várta, mivel ő volt az, aki a szerelmi ügyek szakértőjének vallotta magát - még Hélia előtt is, aki nevetve engedélyezte ezt a címet.

- Mit gondolsz Hélia pasijáról? - hallatszott az udvar felől Kay hangja.

- Azt, hogy kár, hogy heteró és hogy én házas vagyok - felelte vigyorogva Gabriel, a páros másik fele.

- Szívesen segítek megváltoztatni a véleményed az utóbbival kapcsolatban - mosolygott Kay is. Gyengéden megcsókolta házastársát és behúzta az ajtón. Rachel köhécselésére azonban szétváltak.

- Azt hiszem megtaláltam. - A lány csak ennyit mondott, de ez Kaydennek elég volt. A másik felnőtt férfi felé fordult és magyarázni kezdett: