A vαlóѕáɢвαɴ υтállαĸ [вeғejezeтт✔] •𝓔𝓻𝓮𝓷 𝔁 𝓛𝓮𝓿𝓲•

30.Fejezet: Mélyre süllyedtem

Eren Szemszög:-:

A kezeimmel markolgattam az előttem álló férfi csípőjét. Néha-néha erősebben martam bele a csók hevében. Az egyik kezemmel a ruhája alá nyúltam, a hátát kezdtem simogatni.

A nyakamon apró karmolásokat éreztem, de tényleg nem nagyokat, éppen csak súrolta a bőröm a körmeivel.

Néhány másodperccel később elváltunk egymástól. A levegőt egy picit mindketten gyorsabban vettük.

A szemeim nem tudtam levenni az arcáról, a szemeit kémleltem, ő is az enyéim. A homlokom lassan nekidöntöttem az ő homlokának. És feltettem a kérdést, ami már napok óta foglalkoztatott.

-Szóval... akkor hogyan érzel irántam?-Néztem rá kérdőn, mire ő kissé felvonta a szemöldökét. Mintha elgondolkozott volna a válaszán. Pedig itt nincs olyan amin gondolkoznia kellene, csak a szín tiszta igazat akarom hallani az érzéseiről.

-Szeretlek...-Mondta, vett egy mély levegőt.-De ezt nem kellene, Eren. Munkatársak vagyunk.

-Na és? Mivan akkor? Szeretjük egymást nem?

-Nem tenne jót ennek az egésznek... Mi történne ha összevesznénk? Amiatt nem mennénk el forgatni? Mert nem bírnánk elviselni egymást?

-Engem... ez őszintén nem érdekel.. Ne magyarázz bele kifogásokat, ez csupán.. fontossági sorrend.

-Hogy érted?

-Neked, fontosabb a munkád mint én.

-Miről beszélsz?

-Nem is tudom.. mit erőlködöm... ha annyira érdekelnélek már rég léptél volna... nem érdekelt volna semmi...-Néztem le a földre.

-Ez nem igaz... Érdekelsz... Csak..

-Ebbe nincs csak.. Levi, kérlek ne játssz velem! Ha nem akarod ezt akkor mégis mi a szar volt ez a csók? Miért tetted? Megcsókoltál.. de ha nem akarsz velem lenni, miért?

-Mert veled akarok lenni basszus!-Kiabált, mire felnéztem rá.

-Akkor... meg?

-Ez bonyolult, igaz... mi már együtt vagyunk hivatalosan is. De, mindenki tudja aki ismer minket hogy ez nem igaz. Mit szólnának ehhez a szüleid? És az enyémek? Mit szólnának ahhoz hogy egy férfi a párod? És az enyém?

-Engem ez nem érdekel.. csak veled akarok lenni.. téged akarlak.

-De nekem ez így nem megy... Túl sok a bizonytalan.

-Akkor... legyen csak egy.. titkos, kapcsolatunk.

-Titkos kapcsolat?-Kérdezett vissza.

-Igen... nekem már mindegy milyen áron, csak legyek veled.. Nem érdekel ha azok akik ismernek nem tudhatják, csak had legyek veled... nem bírnám elviselni hogy nem érinthetlek meg.. és más tenné ezt majd egyszer meg helyettem...

Istenem.. Milyen mélyre süllyedtem...

((Helloka mindenki. itten van az új fejezetecske, remélem tetszik meg minden. Ha tetszik nyomj rá egy csillagocskát és egy véleményt is örömmel fogadok. A kajmánokkal még mindig üzletelgetek ám ha valakinek kell.. de ez nem valami fekete üzlet.. ne gondoljatok erre.. van ám papírom arról hogy nekem szabad ilyet. De.. megmutatni nem tudom mondjuk :"D

Egy pici kis önreklám :"D Mert... mért ne?

Ha szeretsz depressziózni és szereted idézetekbe fojtani a bánatod tekintsd meg az új könyvecském. Van egy pici kis füzetem ami tele van idézetfélékkel, és hát most leírom ezeket egy könyvbe. Ha kedved kapsz less rá.

Na további cép napot Hellooka.)