Felhívtam a telefonomról, mire síró hangon beleszólt.

-Én... nem akartam.. ő csókolt meg. - kezdett bele sírva, mire nekem összeszorult a szívem... Ja, nem. Hagytam, hogy folytassa a kamu dumáját. 

Hogy honnan tudtam, hogy az? 

Láttam elég képet és videót is kettőjükről ahhoz, hogy 100%-ig azt tudjam állítani, hogy ez az egész egy színjáték.

-És.. és eltoltam magamtól, de ő nagyon akaratos volt... kérlek - szipogott - bocsáss meg.

-Tudod, hogy mit gondolok erről az egészről? Hogy ennek az egésznek, amit te mondasz, semmi valóságalapja nincsen. Eltoltad? Na és hova? Fel a szobádba, ahol jól megbaszhat? - nevettem. - Na ennyire nem kell elferdítened a sztorit. Megcsaltál. Én pedig most szakítok veled. Ez az élet rendje.

-Óóóó... hogy én csaltalak meg? Jaj nehogy azt mondd, hogy Clifford húgával nem volt semmi! 

-Na őt aztán kurva gyorsan hagyd ki ebből, kül...

-Különben? - kérdezte gúnyos hangon. - Tudod, Luke én beállíthatom ezt az egészet a sajtónak máshogyan is. 

-Ennyire azért ne vágyj figyelemre. Menj, keress magadnak egy másik híres pasit, akit hülyére vehetsz, mert én itt ezt most befejeztem veled. - mondtam, majd rányomtam a telefont.

Ennyire ostobának még ő sem nézhet! 


-Haver minden oké? - jött be Ashton a szobába.

-Persze, miért ne lenne? - néztem fel rá, miközben idegesen doboltam a lábammal az ágyon ülve.

Ash rám nézett, amolyan 'ezt még magad sem hiszed el' fejjel, majd leült mellém.

-Na mondjad a szitut.

-Mik vagyunk mi, lányok, hogy ki kell veséznünk a problémáinkat? - szörnyedtem el.

-Nem. De néha a fiúknak is szükségük van erre. Higgy nekem. Elmondod, és jobb lesz. - paskolta meg a hátam.

Megadásképpen sóhajtottam egyet, majd belekezdtem.

-Szakítottam Arzayleával. - ránéztem Ashtonra, akinek a tekintetéből le lehetett olvasni, hogy hálát ad az égnek. 

-Mi történt? 

-Megcsalt. Érted? Ő is. - sóhajtottam. - Én csak... én csak.. nem hiszem el, hogy ennyire rossz ember vagyok, hogy ezt érdemlem. De tényleg. Én soha.. érted? SOHA nem lennék képes megcsalni Lilit. - basszus. basszus. basszus. mit mondtam. 

Ashton önelégült fejjel rám nézett, majd elmosolyodott.

-Hát őt biztos nem tudnád Luke. Mert...

-Mert vele együtt sem vagyok. - mondtam gyorsan, mielőtt még olyat mondott volna, ami nem igaz. Mint például, hogy még mindig szeretem.

-Igen Luke, de én nem erre gondoltam, tudod jól.  Hanem, mert te...

-Nekem nincs is barátnőm, így jelenleg nem tudok megcsalni senkit, főleg nem őt. 

-Ugye tudod, hogy menthetetlen vagy makacsság terén?  - sóhajtotta.

Válaszul bólintottam.

-És mihez fogsz kezdeni azután, hogy bevallod magadnak azt, amit nem mersz? - húzta fel a szemöldökét. 

Mi? Ez most miről beszél? 

-Minden nap bevallom magamnak a tükör előtt, hogy csodálatos vagyok, mert - simítottam meg az arcom, majd beletúrtam a hajamba.

Ashton megforgatta a szemét, majd rám hagyva ezt az egész 'egoistás' viselkedést, kiment a szobából.

Nem kellett sok idő, mire a hasam jelezte a szándékát, miszerint; enni akar.

Bementem a konyhába, ahol ott voltak a többiek.

-Milyen kaja van? - kérdeztem.

-Ott a hűtő, keress magadnak. - lökte oda Michael.

Egy tipp: Soha ne randizz a bandatársad húgával, nővérével, anyjával, macskájával, kutyájával... SENKIÉVEL, mert ha szakítotok, akkor nem lesz jó vége. Főleg, hogyha te vagy a fasz... Lásd, az én példámból.

Kinyitottam a hűtőszekrényt és megnéztem, hogy mit találhatok a semmin kívül.

Hmm... üres.

-Ebben nincs semmi. - mutattam a hűtőre.

-Oh, akkor olyan mint te. Kietlen.

Egy pillanatra elgondolkoztam azon, hogy most éppen egy szójátékot játszik-e velem, vagy... na jó.. szerintem Michaelnek semmi kedve nincs hozzám. Nem, hogy még poénkodjon is. Velem. 

Elhessegettem magam előtt ezeket a gondolatokat, majd felhívtam a pizzázót.

-Jó napot kívánok, itt a Fast Time pizzázó.- szólt bele egy női hang. 

-Helló. Egy sajtos kukoricás pizzát kérnék. - felnéztem a fiúkra, akik engem néztek. - Ti kértek valamit? - ők bólintottak, majd megrendeltem nekik a szokásosat.

-Milyen névre és címre kérik? - kérdezte a telefonban.

-Luke Hemmings névre, az Ace Hotel, 2. emelet, 212-es szobájába.


Míg vártuk a pizzát, addig Calummal próbáltam meg kommunikálni.

-Mit kérsz karácsonyra? - kérdezte.

-Őőő... életet? - néztem rá ironikusan.

-Ahhoz nem vagy elég tökös. - nevetett. - De most komolyan kérdeztem.

-Hát, nem tudom öreg. Eddig ezt sosem kérdezted meg tőlem. 

Calum egy pillanatra elgondolkozott, majd egyetértően bólogatott.

-Tudom. - hajoltam közel a füléhez. - Találd ki te magad. - röhögtem fel, mire megforgatta a szemét, majd otthagyott.

Körülbelül 20 perc múlva csengettek is, miszerint megérkezett a pizza.

-Tessék, itt a pizzája uram. - mondta egy a 20-as éveiben járó lány - Várjunk, maga Luke Hemmings?

-Erre a névre rendeltem. - vigyorogtam. 

-Ó, te jó ég. El sem hiszem. Csinálhatunk a képet? - kérdésére csak bólintottam, majd készítettük egy képet.

-Hát, akkor köszönjük a pizzát. - adtam oda neki a pénzt.

-Tudom, hogy illetlenség kérdezgetnem, mert munkaidőmben is vagyok, meg téged sem akarlak zavarni, de ezt meg kell kérdeznem. - fújta ki a levegőjét. - Te tudtad, hogy Arzaylea megcsalt téged, nem is egyszer? 



Sign of the times /lrh.ff/BEFEJEZETT/Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ