Pár perc után elváltam ajkaitól és mosolyogva néztem rá, ő pedig elpirult. Aranyos volt.
- Louis... - kezdtem, de nem tudtam megfogalmazni azt, amit mondani akartam neki.
- Harry, fontos vagy nekem. Nem tudom, hogy mit érzek. Sajnálom. - temette arcát tenyerei közé.
- Hé, angyalka, mit sajnálsz? - fogtam meg kis kezeit és elvettem arca elől.
- Azt, hogy szeretlek téged. - hajtotta le a fejét.
- Már tudod, mit érzel? - kérdeztem pimaszul.
- Igen. - mondta halkan.
- Lou.. - emeltem fel a fejét, állánál fogva. - Amikor először megláttalak, azonnal megfogtál, szimpatikus lettél. Aztán ahogy egyre jobban megismertelek, annál jobban a szívemhez nőttél. Szeretlek, Louis. - húztam át az ölembe és átöleltem. Éreztem sós könnyeit lefolyni pólómon, de abban a pillanatban csak arra tudtam gondolni, hogy kaptam egy kis csodát az élettől, és nem arra, hogy a pólóm tiszta marad-e vagy nem.
- Akkor segítesz? - kérdezte halkan.
- Persze. - toltam el magamtól annyira, hogy meg tudjam fogni a ceruzámat és magyarázni kezdtem neki.
***
- Nem vagy még éhes? - néztem rá kérdőn, kb. fél óra múlva. Még csak a matekkal végeztünk, mert az angyalkának fogalma sem volt a hatványozásról. Szívesen segítettem neki, ezt a témakört szeretem.
- Egy kicsit. - bólintott.
- Gyere. - állítottam fel az ölemből és a kezére kulcsoltam az ujjaimat, így mentünk le. Már Gemma is otthon volt, ezért Lou-t felé kezdtem húzni.
- Szia, öcsi! És szia Harry... barátja? - pillantott le az összekulcsolt kezünkre. Nyomtam egy puszit az arcára, aztán megszólaltam.
- Igen, szia, Gemma! Ő itt Louis, a barátom. Lou, ő itt Gemma, a nővérem. - mondtam. Kezet fogtak, majd anya szólt, hogy menjünk enni. A menü bolognai volt. Mind leültünk az asztalhoz és enni kezdtünk.
- Louis, mesélsz egy kicsit magadról, hogy egy kicsit jobban megismerjünk? - kérdezte anya.
- Persze. - mosolygott az angyalfiú. - Louis Tomlinson vagyok, Amerikából jöttem, van egy húgom, a szüleim elváltak, szeretek focizni és énekelni.
- Pontosan hol éltetek Amerikán beül? - érdeklődött Gemma.
- New York-ban. Egyébként Lottie-val szerintem jól megértenétek egymást. - nézett a nővéremre vidáman.
- Majd bemutatsz neki?
- Persze.
- Harry... - szólt anya, mire rákaptam a tekintetemet és kérdőn néztem rá. - Nem akarsz enni? Louis-t nézheted később is, de az étel kihűl. - vigyorodott el, mire zavaromban lehajtottam a fejemet és neki kezdtem a kajámnak.
YOU ARE READING
The new classmate [✔️]
Fanfiction„Lenéztem magam elé. Egy barna hajú és kék szemű fiú ült előttem durcásan, ami, megjegyzem, elég aranyos volt. Furcsa, mert még sosem láttam itt. Kezemet nyújtottam felé, amit elfogadott, így felhúztam. - Ne haragudj, nem figyeltem. - szabadkoztam. ...