The new classmate [✔️]

3. rész

Óra közben eléggé feltűnően nézhettem az angyalkát, ugyanis az egyik pillanatban rámnézett és megszólalt.

- Van rajtam valami? Vagy miért nézel? - suttogta.

- Nem, nincs. - ráztam meg a fejem mosolyogva. - Csak... olyan... kicsi vagy. Látszik rajtad, hogy egy csodás teremtés vagy, akit jó nézni.

- I... igen? - kérdezte elpirulva. De aranyos!

- Igen.

- Harry és Louis! - szólt ránk a tanár. - Csendet!

- Elnézést. - motyogtuk.

Óra után nem volt alkalmam beszélni Louis-al, mert az ofőnek még adminisztrációs dolgai voltak vele. Pedig olyan szívesen megismerném! Biztosan egy kedves és szerethető kis angyal.
A következő óránk kémia volt, ezért átmentem a kémiaterembe. Azt tudni kell rólam, hogy minden tantárgy jól megy és minden tanárt bírok, kivéve a kémiatanárnőt, mondjuk ez az ő szemében sincs másképp, szívből utál engem. Mondjuk, nem mintha érdekelne egy 60 éves furcsa, vörös hajú asszony véleménye, ha nem tetszik neki, hogy hosszú a hajam, színes, félig begombolt ingeket és csizmákat hordok, tartsa már meg magának, senki sem kíváncsi rá! Ezekkel a gondolatokkal ültem le a padba. Elővettem a füzetemet. Volt házi és én ismét nem csináltam meg, remek! Gyorsan körbenéztem a teremben, azzal a céllal, hogy elkérjem valakitől a leckét. Ribancok, nem, utána rámakadnának és nem hagynának békén. "Menő" fiúk, nem, hülyék a kémiához, 100%, hogy nincs házijuk. Végül a tekintetem megállapodott a kerek szemüveget viselő lányon, aki mindig, mindent tud. Ő Alexa.

- Hé, Lexa! - szólítottam meg.

- Tessék? - emelte rám világosbarna íriszeit.

- Van házid?

- Igen. - bólintott.

- És ideadod, én elfelejtettem megcsinálni és nem akarok megint balhézni a tanárral?! - hadartam, mire mosolyogva megrázta a fejét és felém nyújtotta a füzetét.

- Itt van, de többet ne forduljon elő ilyen, mert nem adom oda!

- Örök hála. - vettem el, majd ránéztem az órára. 3 perc volt a csengőig. Villámsebességgel kezdtem másolni, így pontosan becsengőkor vissza is adtam a füzetet, az már mellékes, hogy valószínűleg ínhüvely gyulladásom lett.

- Jó reggelt, mindenkinek! - lépett be a kémiatanárnő, Louis-val a nyomában, akit örömmel mértem végig, a mai napon már nem először. - Tomlinson... Üljön le Styles mellé! - intett neki.

- De itt Niall...

- Problémája van, Styles? - kapta rám a tekintetét hirtelen és felhúzott szemöldökkel nézett velem farkasszemet. Elég ijesztő volt így. Nagyot sóhajtva megráztam a fejem.

- Nincs, elnézést. - mondtam, majd figyeltem, ahogy az angyalfiú helyet foglal mellettem, a mai napon már másodjára.