| Getting To Know You |

18. Hiány

~Rhydiem szemszöge~

Letettük a telefont.Olyan jó volt végre hallani a hangját,még így pár percre is.Nyugtalanít,hogy rosszul van.Rendben,azt mondta próbálja nem vagdosni magát.De már ismerem Tora-t,és nála a megpróbálom egyenlő azzal,hogy nem bírja a kísértést,fogja a pengét és újra magába vág.

Persze pszichopaták vagyunk,a fájdalom jó,oké ez tény.De valahogy nem bírom elnézni,hogy bántja magát.

Este három körül jár az idő.Nem tudok aludni,nem hagy nyugodni ez az egész,kurvára aggódok Tora miatt.

Fel-alá járkáltam a szobámba,miközben az agyam ezerrel kattogott.Vajon jól van-e?Ki tudja,lehet épp felvágja az ereit.Jó,próbálom elterelni a gondolataim.

Gondoljunk arra,hogy holnap ismét egy dögunalmas napnak nézek elébe Tora nélkül..Hát ez még jobban lehangol.

Aggódok,hogy nem tud aludni.Amúgy se szokott sokat,mert folyton a rémálmok gyötrik.Ilyenkor csak én tudom lenyugtatni.És most egyedül van.

Továbbra is csak járkáltam feszülten,csak az én herrcegnőmre tudok gondolni.

Eszembe jutott valami.Bementem egyenest a fürdőbe és elővettem a gyógyszereimet.Tudni kell,én is gyógyszerezem magam.Mind ketten őrültek vagyunk.

Bevettem pár tablettát a nyugtatóból.Hirtelen megakadt még valamin a szemem.A jó öreg kis fecskendőn..Igen,azt is tudni kell,hogy egy drogos állat vagyok.

Elgondolkodtam,hogy belőjem-e magam vagy ne.Aztán rájöttem Tora sincs itt,kurvára unatkozok,aludni se tudok,meghalni úgyse fogok.Így hát fogtam a fecskendőt,ami már elő volt készítve,már csak magamba kellett böknöm,amit meg is tettem.

Fellélegeztem.A stressz kicsit csillapodott.

Ekkor valaki benyitott hozzám.

-Apa,nem tudok aludni..-nézett rám Rosalie álmos tekintetével.

(Rosalie,Rhydiem 5 éves lánya.Nem Tora a gyerek vér szerinti anyja,de Rosalie annak tekinti.)

Na,pont jókor jön a gyerek,amikor bedrogozom magam.Megtöröltem szemeimet,hogy kicsit magamhoz térjek a kábulatból.

-Mesét akarok!-nézett rám bágyadtan szorongatva a gombszemű plüssmaciját.

-Rosalie..Nem vagyok a toppon.-hát képzelem milyen drogos képem lehetett..

-Apa te bedrogoztad magadat?-kérdezte sejtelmesen.

Igen,Rosalie sok dologról tud amit csinálunk..Kíváncsi..Mi meg nem vagyunk azok a fajta szülők akik mindent eltitkolnak gyerekük elől.Pszichopaták vagyunk,kérlek..

-Tudod,kurvára unatkozok,és full ideg voltam.

-Anya miatt?-kérdezte,majd leült mellém az ágyra.

-Igen,anya miatt.-néztem rá vérágas szemeimmel.A picsába,megint eszembe jutott Tora!

-Aggódsz,hogy rosszul van?-gügyögött fáradtan.

-Mint látod.-néztem végig magamon.

-Kapok mesét?Mesélj megint az anyával közös múltatokról!-tapsikolt.

-Jó,de csak egyet.-adtam be a derekamat.Imádja,ha a múltunkról mesélek neki.

Rosalie lelkesen bekucorodott az ágyba,magához ölelve maciját.Mellé ültem és belekezdtem.A múltunk is elég zűrös volt.Amikor megismertem Tora-t még nagyban emós volt.És volt egy hosszú időszak,amikor leszartuk egymást.Pontosabban ő zárkózott be.Na mindegy.

Rosalie olyan tíz perc múlva el is aludt.Nem akartam felébreszteni,hagytam,hogy nálam aludjon.

Én is ledőltem,megpróbáltam aludni.Most,hogy Tora-ról meséltem Rosalie-nak,újra rajta kattogott az agyam.

Ez a nőszemély..A drogom lett..Nem tudok meglenni nélküle.

Ezzel a gondolattal be is aludtam.

**

Másnap reggel,már korán,hat órakor fent voltam szokásomhoz hűen.

-Jó reggelt Tora..-fordultam reflexből a másik oldalra.De Rosalie-t pillantottam meg,ahogy még halkan szuszogva alszik.Megszoktam,hogy itt van mellettem Tora..

Kikeltem az ágyból,felöltöztem,azaz csak felkaptam egy pólót,meg a farmerem és a fürdőbe mentem.

A tükörben megpillantottam a drogos fejemet.Ezen felröhögtem.Az összekócolódott hajammal és vérágas szemeimmel,teletetovált karjaimmal úgy néztem ki,mint egy kezdő pedofil csöves..

Megmostam az arcom,hogy jobban feléledjek,majd belőttem a hajamat.

Ezért kelek ilyen korán,mindig sokat időzök a fürdőben.Ez akkor érdekes,amikor Tora is itt van,mert mindig hisztizik,hogy nem kapja meg a fürdőt időben.Szóval jó sokat csatázunk a fürdőszobáért.

Elmosolyodtam, megint eszembe jutott.Aztán elkomorodtam.Rájöttem most nincs is itt.

Nélküle olyan üres minden.Nélküle egy hiányos puzzle-nak érzem magam.