Még mindig ledöbbenve álltam,aztán kicsivel később megszólaltam mintha semmi se történt volna.
-Megmutatod végre hol fogok aludni?
-Persze,gyere!-felmentünk egy lépcsőn,ami az emeletre vezetett.Ott voltak a hálószobák,fürdő meg ilyenek.
-Tessék,ez lesz a te szobád.-vezetett be az egyik hálóba.Wow!Elég jól nézett ki.Sőőt.
-Ez nagyon jól néz ki!-léptem be tapsikolva a szobába,mint egy öt éves.A luxus dolgok mindig le tudnak nyűgözni.Lehuppantam az ágyra,megnéztem elég puha-e.Tökéletes volt.
Negan mosolyogva nézte,hogy az ágyon fetrengek mint egy perzsa cica aki jól végezte dolgát.
-Tetszik?-kérdezte.
-Még jó,hogy tetszik.-ültem fel szórakozottan az ágyon.
Furcsáltam,hogy van itt egy ilyen jó állapotban lévő szoba.Azaz maga a ház is jó állapotban volt,de két háló van.Ezért hát rákérdeztem,nem bírtam.
-Ez a szoba kié volt?-álltam fel az ágyról.
-Nem érdekes.Az a lényeg,hogy tetszik.-mentegetőzött.Áh,nekem ez gyanús.Titkol valamit.
-Biztos ez?-néztem rá gúnyosan,miközben járkáltam a szobában nézegetve mi hol van.
-Hosszú történet.Nem hinném,hogy érdekel.Sőt.-itt szünetet tartott. -Már engem sem érdekel-vigyorgott.
-Most már el fogod mondani,ha így elkezdted.Tudni illik,ha nekem engem valami érdekel,azt tudni akarom.Ha titokról van szó előbb utóbb kiderítem.-léptem közelebb hozzá fenyegetően.
-Ez már régen történt.Vagy tíz éve.-kezdett bele. -Megismertem egy csajt.Szerelem első látásra.Sokáig küzdöttem érte,végül az enyém lett.Feltétel nélkül szerettük egymást.Ez az ő szobája volt.
-Volt?-néztem rá kérdőn.
-Sok évig éltünk együtt.Egyik nap,mikor hazaértem,az fogadott hogy fejbe lőve fekszik az ágyon.-mondta rezzenéstelen arccal.
-Oh woow.-mondtam kissé cinikusan. -Hogy hívták a leányzót?
-Lucille.
Na itt már tényleg nem jutottam szóhoz.Oh összeraktam!Öngyilkos lett a csaja akit nagyon szeretett,ezért szerzett egy baseballütőt,felturbózta szögesdróttal és elnevezte Lucille-nak.Hogy örökre vele maradjon?OH WOOWWW!!!Ez kb. olyan beteg mint én.
-Hu,akkor hiányozhat a csajszi!-szólaltam meg,miután összeállt a kép.Amire Negan valószínűleg rájött.
-Nem.Persze,valamikor hiányzott..Valamikor.Ezért neveztem el az ütőmet róla.De már a múltéj.-mondta a baseballütőt nézegetve.
-Na,miért?-kérdezősködtem,mert Negan hangja olyan fura volt.
-Pár hónappal a halála után,kiderült,hogy megcsalt a kis ribanc.-röhögött fel rosszallóan.
Hirtelen megcsapott egy gondolat.Itt vagyok egy idegen faszival,aki valószínűleg hajt rám..Rhydiemet meg hagytam..Egyedül..
Elkomorodtam.Emésztett ez a gondolat.
-Mi a baj,olyan gondterheltnek tűnsz.-lépett közelebb hozzám.
-Semmi.Csak eszembe jutott valami.
-Elmondhatod.-mosolyogva egyre jobban közelített.
Eltoltam magamtól.
-Az egy tény,hogy te elmondtál valamit.De ez nap azt jelenti,hogy én is megosztok veled dolgokat.-mosolyogtam a képébe gonoszan.
-Egyszer úgyis kiderül..Jobb ha te is tudod rólam.Előttem sem lehet titkolózni.-gonoszan röhögve kiment a szobából.
Lerogytam a ágyra.
-Mibe keveredtem?!-suttogtam halkan.
YOU ARE READING
| Getting To Know You |
RandomEz a történet a ~Terrorban Élve~ című kis irománynak az előzménye,amely megmutatja,Tora hogy ismerte meg Negant ;) ❌Ha beleolvasnátok a Terrorban Élvéve,készüljetek fel,nem annyira jó,akkor még nagyon kezdő voltam :D Szóval annyi,ha nem értenétek en...