Kilencedik fejezet - Fogadások

95 6 0
                                    


  Ha egyszer Storybrooke-ban esett, akkor aztán tényleg esett. Senki sem tudott úgy kimenni a szabadba, hogy azonnal bőrig ne ázott volna, így az egyetlen lehetőség az volt, ha az ember otthon maradt, és kivárta az ítéletidő végét. Ha ez már eldöntetett, csak azt kellett kitalálni, hogy az ember mit csináljon, hogy elűzze az unalmát.
– Ennyit a tavaszi kiruccanásunkról – mondta Mr. Gold, miközben kinézett a faház ablakán.
Belle odaállt mellé, kezében két csésze forró teával, és az egyiket a férfinak nyújtotta. Mr. Gold halványan elmosolyodott, amikor meglátta a törött csészét, és ivott egy kortyot. A meleg ital jót tett, Belle pedig szerelme köré fonta a karját.
– Minden rendben, szerelmem. Legalább most végre kizárólag magamnak tudhatlak. – Mr. Gold homlokon csókolta a lányt, majd előrehajolt, és ránehezedett a sétapálcájára. A hideg idő miatt a lába pokolian fájt. Belle megérezte ezt, és feladta rá a kabátját. – Üljünk a tűzhöz! Fázom.
Mr. Gold egyetértett, és látszólag meg is könnyebbült, amikor végül elhelyezkedtek a kandalló előtt. A férfi a csészéjét a mellettük álló asztalkára tette, amely alatt Draco aludt békésen. Belle hozzábújt, és felsóhajtott. Még ha itt is voltak az eső miatt, boldog volt, hogy a férfival lehetett. Belle érezte, hogy Mr. Gold feje a fején pihen, érezte, hogy milyen boldog, de ugyanúgy unatkozott ő is, mint a lány.
– Rum?
– Hmm?
– Van valami, amit csinálhatnánk itt?
– Nekem eszembe jutott pár dolog, kedvesem.
Belle mellkason boxolta a férfit, aki felkuncogott.
– Nem arra gondoltam, te perverz! Még mindig fáj a reggeli dolog, és megtiltom, hogy olyan önelégült fejet vágj!
Mr. Gold hiába próbálkozott komoly lenni, nem sikerült, így Belle újra beleboxolt a férfiba.
– Rendbe, rendben! És mi lenne, ha egy játékot játszanánk?
– Bármit, csak ne Monopolyt.
– Miért?
– Nem bízom benned, hogy nem sikkasztasz-e.
– Sosem tenném, és mégis én nyernék. És ha pókereznénk? Úgy emlékszem, van itt egy pakli valahol.
– Jól hangzik, de miben fogadjunk?
Mr. Gold ördögien elvigyorodott.
– Én vetkőzős pókerre gondoltam.
– Rum!
– Most mi van? Vicces lesz, kedvesem.
– Én csak egy hete kezdtem el tanulni a játékot Rubytól.
– Akkor ígérem, hogy kíméletes leszek veled.
– Rendben. Hozom a kártyákat.

~*~

Pár perccel később Belle a spájzban akadt rá a kártyacsomagra. Goldnak természetesen fogalma sem volt, hogy került oda a pakli, és mindent tagadott, miközben megkeverte a lapokat. Miután végzett, átadta őket Belle-nek. Miután Belle kiosztotta a lapokat, profi módon kezdte felállítani a szabályokat.
– Öt lappal játszunk, Jokerrel és az ékszer nem számít ruhának.
Gold megemelte a szemöldökét, de nem szólt semmit, mialatt elvette a kártyáit. Belle közel sem volt olyan rossz játékos, mint ahogy azt mondta, és az első négy kört meg is nyerte. Gold morgolódott, miközben Belle boldog mosollyal figyelte, ahogy a férfi leveszi a zakóját, nyakkendőjét és a cipőit.
– Azt hittem, azt mondtad, hogy csak egy hete kezdtél el játszani – mondta Mr. Gold, miközben osztott.
Gold látta, hogy Belle milyen sunyin mosolygott, mielőtt elvette a lapjait.
– Ez igaz, de sosem mondtam, hogy rossz játékos lennék. A lányok nagyon kegyetlen játékosok, főleg Mary-Margaret.
Ezen már Mr. Gold is elnevette magát.
– A tanárnő?
– Ne hagyd, hogy az ártatlan külső megtévesszen! Az a nő egy este alatt mindannyiunkat kifosztott.
– Rendben – mondta Mr. Gold, bár hangjából kihallatszott a kételkedés. – Kezdem azt hinni, játszadozol velem, kedvesem.
Belle ismét elmosolyodott, és elvett két lapot.
– A játszadozni olyan csúnya szó. Csak kihasználtam, hogy lebecsülted a képességeimet.
– Túl sokat vagy velem, kedvesem. Kezded felvenni a szokásaimat. Hamarosan kihasználod az embereket, ha késnek a kölcsönzési díjjal.
Belle egyszerűen ránevetett a férfira.
– Aligha.

A szerencse végül Mr. Goldhoz szegődött, és a következő három leosztást ő nyerte meg. Belle cipői és dzsekije hamarosan a lány háta mögött landoltak a padlón. Folytatták a játékot, mindketten nyertek leosztásokat, mígnem végül Gold már csak egy pólóban és boxerben, Belle pedig melltartóban és bugyiban ült az asztalnál.
– Úgy tűnik, közeledünk a játék végéhez – mondta Mr. Gold, miközben osztott. – Mi lenne, ha még érdekesebbé tennénk a játékot?
– Hallgatlak.
– Az, aki elsőnek lesz meztelen, az veszít, és meg kell tennie bármit, amit a nyertes fél kíván.
– Ígéretesnek hangzik. Benne vagyok. De csak hogy tudd, ha én győzök, addig fogsz velem hancúrozni, míg azt nem mondom, hogy elég.
Gold kis híján beleborzongott a gondolatba.
– Ha erről van szó, akkor szándékosan veszítenem kéne.
– Azt nem hagynám. Te kezdted el ezt az egész dolgot. Lássuk, meddig bírod? – Belle kiterítette a kártyáit, amelyekben különböző színekben ötös, hatos, hetes, nyolcas és kilences volt.
Mr. Gold elmosolyodott.
– Egész jó, kedvesem. Egészen addig, amíg egyikünknek nincs full house-a.
Belle rábámult a Gold kezében tartott dámákra és bubikra, majd levette a melltartóját, és a férfi fejéhez vágta. Mr. Gold még mindig mosolygott, ahogy levette a fehérneműt a fejéről, és arrébb hajította.
– Nem tudom, miért vagy mérges. Már mindenedet láttam.
– Csak beszélj, és többé az életben nem látod újra! Azon kívül, kezdek fázni.
– Ó, tudom én azt.
Belle látta, hogy Mr. Gold hová néz, így keresztbe fonta a két karját a mellkasán.
– Csak ossz! – Mr. Gold boldogan tette, amit Belle kért, de ezúttal nem ő nyert, és meg kellett szabadulni a pólójától. – Lám, lám, lám. Úgy tűnik, itt a döntő pillanat. Lássuk azokat a kártyákat, szerelmem.
– Lássuk ám, kedvesem. Csak hogy tudd, jól játszottál. – Mr. Gold megfordította a kezét, amelyben négy király, és egy ász volt. – De nem elég jól.
– Nagyon elbíztuk magunkat, nem igaz? Utállak emlékeztetni rá, de van, ami még ezt is legyőzi.
– Az nem lehet, hogy...
Belle mosolyogva terítette ki a lapjait.
– Csak nézd, és sírj! - Egy ász, király, dáma, bubi és mind a tíz káró nála volt. – A gyémánt tényleg a nő legjobb barátja. Bár, én az aranyat részesítem előnyben.
– Mindkettő az ujjadon van, kedvesem.
Belle az eljegyzési gyűrűjére nézett, és elmosolyodott.
– Ez így van. És most azt hiszem, egyikünknek nem kéne már ruhában lennie.
Mr. Gold sóhajtva állt fel, és ledobta a boxerét.
– Boldog vagy?
Miután meztelen férjére emelte a tekintetét, Belle boldogan bólintott egyet.
– Végtelenül. – Mr. Gold nekilátott felszedni a ruháit, de a lány leállította. – Azokra egy ideig nem lesz szükséged.
Ezek után Belle besurrant a hálószobába, magára hagyva a férjét a még mindig szunyókáló Dracóval. A férfi hamarosan elmosolyodott, majd a lány után sietett. 


Megjegyzés: A pókerben a káró angol neve diamond, vagyis gyémánt. Erre utal Annabelle kis szójátéka is a nő legjobb barátjáról. 

A kastély őreWhere stories live. Discover now