Does He Know? - Harry Styles Fanfiction

Part 7:Mesélj

Nem telt bele pár percbe, de már meg is találta a megfelelő orvost, ezért kicsit arrébb vonult, hogy felhívja, és nyugodtan tudjon vele beszélni.

A nappaliban a kínos csönd uralkodott. Kénytelen voltam megtörni.

- Legalább mondjátok azt, hogy Mike sem tudott róla. – mondtam halkan a földet nézve, és ezt a mondtatot, kicsit Mikenak is intéztem, aki időközben hazaért.

- Sajnálom kicsim, hogy ezt kell mondanom, de ő is tudott róla. – mondta „apa". – mire még mérgesebb lettem.

- Te ne hívj többet kicsimnek. Eddig azt hittem, hogy a mi családunk különleges, amiért minden jól megy, de rájöttem, hogy ez sosem volt egy igazi család. Linda, és Rob, eddig elhittem nektek mindent, de ne várjátok el, hogy ezek után, bármikor is hozzátok szóljak majd. Mike, belőled sem néztem volna ki ezt, de téged nem hibáztatlak, mivel nem a te dolgod lett volna elmondani mindezt. Ja, és még mielőtt azt gondolnátok, hogy akkor is ezt tettem volna, akkor rosszul hiszitek, mivel ha nem a kiabálásra jövök le, és nem titkolóztatok volna előttem, hanem egyszer leültetek volna velem megbeszélni, miszerint úgy érzitek, hogy kész vagyok rá, akkor az tök normális lenne. – fejeztem be a kis monológomat, és felrohantam a szobámba, amilyen gyorsan csak tudtam a bokámmal.

Az rendes volt tőlük, hogy örökbe fogadtak, meg láttak mindennel, illettve, meg vettek nekem mindent, de tényleg igaz volt, amit mondtam, ha nem így tudom meg, nem leszek rájuk mérges.

Nagy elmélkedésemet, az szakította mg, hogy kopogtak az ajtón.

- Ne gyere be. – kiabáltam az ajtó felé, miközben a párnámon volt a fejem. Nyílt az ajtó.

- Már késő. – mondta a látogatóm, és leült az ágyam szélére.

- Mióta tudod? – kérdeztem.

- Csak két hónapja. Azonnal indultunk megkeresni téged, amikor Niall elmondta, hogy mi a helyzet. – mondta, és ledőlt mellém.

- És most, hogy valószínűleg megtaláltatok, mi a tervetek? – kérdeztem.

- Szerintem ezt inkább Niallel beszéld meg. – kelt fel az ágyról a göndörke, és kiment a szobából. Rá pár percre Niall jelent meg az ajtóban.

- Bejöhetek? – kérdezte halkan.

- Persze.

- Harry mondta, hogy szeretnél beszélni velem. – ült le az ágyam szélére velem szemben, mert közben már felültem, és egy párnát szorongattam.

- Mesélj, kérlek, hogy kezdődött ez az egész? – birizgáltam a párna szélét.

- Persze. – mondta és elkezdett mesélni. – Tehát anyukámnál/anyukánknál voltam éppen, és segítettem neki pakolni, mert éppen elköltözik, és mikor vittem le egy dobozt a padlásról, kiesett belőle egy fényképalbum, és ott voltak benne képek, rólad, rólunk, a 3 gyerekről. Még aznap megkérdeztem az anyám, és megkértem, hogy mondja el, amit tud rólad, persze ez csak azután volt, hogy már elmesélte, hogy ki is az a lány a képen. Rögötn utána, írtam a fiúknak, és másnap, már az ügynökségen voltunk, mert annyira hajtott a vágy, hogy megtaláljalak. A te sulid előtt, még elmentünk a Seven Kings-be is, de ugye ott nem találtunk, ezért jöttünk ebbe a suliba, és itt találtunk meg téged, ugyebár. – fejezte be monológját, amire odafigyeltem, hisz tényleg érdekelt, és nem csak azért kérdeztem, hogy ne legyen kínos csönd.