Angyalom[határozatlan időre szünetre vonul]

14.rész

-Miután a szüleim meghaltak,egyedül maradtam és szép lassan elnyelt a sötétség,mígnem jöttél te,a fény,aki kivezetett onnan és új életet adott nekem. Életem végéig hálás leszek neked és mint testvéred kötelességem melletted lennem. Többet nem hagylak magadra Ridley Grey.-jelentette ki Candy.

-Sosem találkoztam még hozzád hasonló lánnyal Ridley. Az életem,míg be nem léptél,szürke és unalmas volt. Aztán jöttél te új színt varázsolva belé. A húgomként szeretlek téged,még ha néha szívom is a véred. De mint bátyád,soha a büdös életben nem hagynám,hogy bajod essék.-mondta Max. Ezután Tom felé fordultam.

-Na ná,hogy melletted vagyok kis csaj! Ha kínom volt,meghallgattál,ha hülye voltam helyre raktál. Úgyhogy rám számíthatsz,nem hagyom,hogy egyedül légy.-kacsintott rám mosolyogva Tom,mit egy halvány mosollyal viszonoztam.

-Akkor rendben.-bólintottam konstatálva a helyzetet,majd újra végignéztem mindnyájukon,végül pedig Laurenhez fordultam-Tudd,hogy ennek bármi is legyen a végkimenetele,sosem hagynám,hogy bajod essen. Mindennél jobban szeretlek téged Lauren Parnell.

-Én is téged Ridley Grey.-nézett mélyen a szemembe,majd megragadta a tarkóm és egy mély csókba vont.

-Most indulnom kell.-döntöttem homlokom az övének-De visszatérek.

-Én itt várlak majd. De vigyázz magadra.

-Serva me.

-Servabo te.-fejezte be,majd még egyszer megcsókolt.

-Candy.-fordultam felé,mire rá emelte tekintetét-Vigyázz rá kérlek.-mondtam,mire bólintott-Srácok.-fordultam feléjük-Este itt találkozunk.

-Ne kísérjünk el?-kérdezte Max.

-Nem. Ezt egyedül kell elintéznem.-mondtam,mire tudomásul véve kérésem bólintottak,én pedig elhagytam a házat. Pontosan tudtam hová kell mennem,de előtte még el kellett intéznem valamit,így utamat egyenesen a régi házunk felé vettem.

Lauren:

Miután a srácok elmentek egyedül maradtam Candyvel. Egy darabig csendben ültünk mindketten,mígnem Candy megtörte azt.

-Mit csináljunk most?-nézett rám tanácstalanul.

-Fogalmam sincs. De bízok Ridleyban. Tudni fogja mit tegyünk.

-Te viszont még sosem harcoltál. Mi mind tudjuk hogyan kell küzdeni,te viszont védtelen vagy. Muszáj lesz felkészítenünk téged is. Meg kell tanulnod megvédeni magad. Verekedni és lőni egyaránt.-mondta komolyan,mire felálltam a kanapéról.

-Egyetértek. Te viszont segíthetsz nekem.

-Nem tudom.-rázta meg a fejét.

- De tudod. Rid nem ér rá most a kiképzésemmel foglalkozni,ahogy a srácok sem. Ráadásul csak benned bízom meg ilyen téren,a srácok nem állnak olyan közel hozzám,mint te. Segítened kell nekem felkészülni.-néztem rá jelentőségteljesen,mire pár pillanatig elgondolkodott,majd bólintott és felállt ő is.

-Rendben. Viszont akkor jobb,ha minél hamarabb elkezdjük. Gyere, elmegyünk hozzám,hogy keressünk valami megfelelő ruhát,hisz farmerban nem hiszem,hogy olyan kényelmes lenne edzeni,aztán elviszlek egy helyre.-nyúlt az asztalra kocsikulcsáért,majd elindult az ajtó felé nyomában velem. Az autóút csendben telt,egyedül a rádió nyújtott egy kis háttérzajt. Mindketten a gondolatainkba temetkezve figyeltük az utat,majd körülbelül fél órával később egy ház elé parkoltunk le az erdő közepén. Nem volt túl nagy,de nem is volt túl kicsi. Kívülről egy egyszerű,fehér házikó volt,belülről azonban meseszép. Mindenfelé a fehér és a szürke szín árnyalatai uralkodtak,fa bútorokkal. Candy mutatta,hogy kövessem fel a csigalépcsőn,mellyel szemben egy ajtó helyezkedett el. Az ajtón belépve kisebb sokkot kaptam a látványtól. Itt fent is a fehér és a szürke szín volt az uralkodó,amitől viszont lehidaltam az a kilátás volt. A fal egy része és a plafon üveg volt,melyek tökéletes kilátást nyújtottak a zöld erdőre egy kis patakkal,illetve a plafon az égboltra. A szoba további falán könyvespolcok futottak végig rengeteg könyvvel,illetve egy hifi berendezés közvetlen a hófehér baldachinos franciaággyal szemben. Míg én kinézelődtem magam,addig Candy a gardróbszobában válogatott,majd kezében egy fekete melegítővel és egy pólóval,illetve egy sportcipővel tért vissza,amiket a kezembe nyújtott és megmutatta merre a fürdő,hogy nyugodtan átvehessem. Mire végeztem és visszatértem a szobába,már ő is készen volt,így megálltam vele szemben és vártam az utasításait.