Fájdalom

630 48 9
                                    

-Találtam egyet - ugrándozott vígan HyeJin és egy zászlóval tért vissza a földútra Hoseok-hoz, aki a ruhájába akadt száraz bogáncsokat szedegette ki.

HyeJin nevetve vett ki még két darabot a fiú hajából, aki megköszönte, majd mentek tovább, de Hoseok állandóan csak nyavalygott.

-Máskor ne bújj be a bokor alá - nevetett rajta a lány - Az ilyen helyekre nem rakják be.

-Jól van na - szedegette ki pulcsijából, majd megakadt a szeme valamin - Ott! - mutatott a fák közé és megindult befele.

Egy zászlót emelt fel, majd immár teljesen vidáman tért vissza és folytatták útjukat.

Hallották, ahogy a quad-osok is megindulnak, majd kurjantgatva haladnak el mellettük. JinAh és Yoongi vidáman kergették egymást. 

-Zászlókat keressetek már! - kiáltott Hoseok utánuk, de azok nem foglalkoztak velük.

A kamerás mindvégig a nyomukban voltak, így volt, hogy Hoseok csak úgy belevigyorgott vagy belemászott a kamerába, amin HyeJin nem tudott nem nevetni.

-Találtatok már? - hallották ekkor a hátuk mögül Jin hangját.

-Igen - vigyorogtak rá, mire ő csak sóhajtott egyet.

-Remélem Tae és Subin nagyobb sikerrel járnak - mondta a kamerába, majd mutatott egy szívet és eltűnt egy kanyarban a kamerással együtt.

Jungkook és Eunha Jimin-t kezdték el keresni, de közben a zászlókat is figyelték. Meg is találták négy(!!) zászlóval a kezében.

-Hogy csinálod? - ámuldozott Eunha - A videóban is olyan hamar találtál - szontyolodott el.

-Titok - kacsintott, majd hozzájuk lépett - Tessék - nyújtott egyet a lánynak, aki pirulva vette át, közbe hajával próbálta takarni arcát, hogy a kamera ne lásson semmit.

-Köszi - mosolygott rá, mire Jimin ellépett, majd intett egyet és elfutott. Nem mert tovább maradni, mert a kamera sajnos túl sok mindent lát, a nézők pedig szeretnek ferdíteni. Ezért is választotta a futást. Nagyon szeretett volna a lánnyal lenni, de erre most nem volt lehetősége.

Tovább futott és mivel az út elkanyarodott követte az ösvényt. Jobb oldalán az erdő, balon pedig egy kisebb szakadékféle. Mikor lepillantott egy másik ösvényt látott öt méterrel lejjebb.

Épp egy újabb zászlót szedett ki egy bokorból, mikor futó lépteket hallott. A hang irányába kapta fejét és tekintetével a tulajdonost kereste.

A leader pólóját pillantotta meg, majd már lassan arcát is ki tudta venni, ahogy közeledett. Jimin kilépett az útra, de Namjoon nem állt meg, hanem rohant tovább.

-Hát beléd mi ütött? - kiáltott utána nevetve - Ennyire hajt a győzni akarás? Csak így tovább Hyung - nevetett tovább, de ekkor Namjoon hátrakiáltott valamit, amitől megfagyott a vér az ereiben és döbbenten nézett utána. 

Pár másodperc múlva a leader után vetette magát és követte.  Rövis idő alatt beérte, majd mikor megtalálták az ösvényt, ami levitt az alattuk lévőhöz Nam megállt és lihegve nézett a másikra.

-Hozz... segít... séget - nyögte, mire Jimin egy pillanatig hezitált, de végül bólintott és visszafutott, Namjoon pedig folytatta útját és rohanni kezdett.

Hamar odaért Sandra-hoz, aki csodák csodájára eszméleténél volt.

-Sandra - térdelt le mellé, de nem merte megmozdítani, hátha a csigolyája sérült - Hol fáj?

A lány hevesen vette a levegőt és arca eltorzult a fájdalomtól. Nam hirtelen nem tudta mit tegyen. A segítség mindjárt érkezik, de addig...

-Sandra tudod mozgatni valamidet? 

Nem válaszolt, csak megemelte egyik karját és lábát. 

Namjoon megkönnyebbülten sóhajtott fel. Ellentétes kart és lábat emelt fel, szóval egyik oldala sem bénult le.

Így már megmerte emelni a lány fejét és kissé feljebb ültetve ölébe húzta és próbálta kényelembe helyezni. Párszor fájdalmasan felnyögött és még gyorsabban kezdte venni a levegőt, de mikor már kényelmesen ült és nekidöntötte a fiú mellkasának a fejét kezdett megnyugodni. Mintha még a fájdalom is csökkent volna kissé.

-Minden rendben lesz - suttogta a fülébe - Jimin már hozza a segítséget.

Sandra még mindig nem bírt megszólalni. Tüdeje égette és minden egyes porcikája kegyetlenül fájt neki. Sírni akart, de nem volt hozzá ereje. Nem bírta a fájdalmat.

-Fáháj... - nyögte a lány, mire Nam átölelte.

-Nyugi. Csak még egy kicsit bírd ki.

Sandra feje hirtelen túl könnyű lett és nem mozdult. Nam ijedten kapott a lány nyakához, majd mikor kitapintotta pulzusát megkönnyebbült.

Legalább nem érez fájdalmat - gondolta, miközben a szíve még jobban fájt, mint Sandra-nak a sebei...


Sziasztok! ^^

Gondolom hallottátok mi történt Namjoon-nal :( Aki esetleg nem, annak kommentbe beírom a linket.

Fighting! Gyógyulj meg hamar!! <3

Sztárrá válás {Nam FF} [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now