- Egyszer fordult elő. Adj neki egy esélyt. Ha látod rajta, hogy megbánta akkor sosem fogja megtenni újra.
- Miért vagy benne ennyire biztos?
- Van négy gyereketek. És mert rohadtul szeret téged. Arról nem is beszélve, hogy ki akarna elveszíteni egy ilyen nőt, mint te?
- Harry..
- Szomorú, hogy kicsúsztál a kezeim közül. Viszont, tudom, hogy te is szeretnél megbocsájtani Luke-nak, csak vágytál egy biztató szóra. Tisztában vagyok vele, mennyire szereted. A házasság szar és nehéz. Látod mennyiszer váltam el.. És nem azért, mert nem voltunk képesek megoldani a gondjainkat. Hanem azért, mert nem akartam. Kiábrándultam belőle. Te pedig akarod.
- Hogyan bízzak benne újra?
- Neki kell bebizonyítania. Hagyd, hogy megtörténjen.
- Ugye..
- Hm?
- Louis-nak nem mondod el?
- Nem.
- Akkor.. – álltam fel hirtelen – köszönöm, hogy meghallgattál. Nem is zavarnék!
Odaléptem hozzá és megöleltem.
- Ha ő balfasz és nem fogja tudni, akkor hivj fel! – mondta.
Elhúzódtam tőle. Rosszallóan megráztam a fejem nevetve rajta. Ki késért a ház elé, ott kocsimba szálltam, majd elhajtottam onnét.
Az irányt pedig hazafelé vettem, mivel tudtam, hogy Luke ma megy haza a gyerekekkel. Legbelül pedig én sem tudtam mit akarok, vagy mit fogok tenni ha, odaérek.
///
Idegesen fújtatva szálltam ki a kocsimból. Kinyitottam nagy nehezen az ajtót és a nappaliba siettem, ahol ott ült Luke, Jack és egy ismeretlen lány. A lány rám pillantott kék szemeivel. Nem mondom, széplány. Haja színe feketében pompázott, arcán kevés smink díszelgett, pocakja pedig látható volt, még is csinosan festett.
- Mrs. Hemmings? – pattant fel egyből.
Odaléptem hozzá és kezet fogtam vele.
- A nevem Madison Beer.
- Faith Tomlinson. Nem vagyok már Hemmings – jegyeztem meg és leültem Luke mellé velük szemben.
Rám se pillantott.
- Anya, ezt muszáj volt? – kérdezte Jack.
- Muszáj. És.. Miről folyt itt a nagy eszmecsere?
- Madison ide költözne.. – válaszolt félénken Jack.
- És a szüleid Madison? – fordultam felé.
- A szülei sznob seggfejek. Előre megtervezték Madison életét. Szinte semmit sem csinálhatott. Semmit nem engedtek neki a szülei.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Te pedig megrontottad a jó kislányt? – kérdeztem vissza.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Anya.. Baleset volt. Nem akartam ezt így. Meggondolatlanul tettem. Hibáztam. Viszont nem akarnánk elvetetni.
- És van terved, hogy akarsz élni ezzel? Apádnak nagyjából bejött, hiszen befutott a kis bandájával, de te fiam.. Hogy gondoltad ezt?
- És te? Te osztod az észt? Fiatalabb voltál nálam, mikor megszülettünk Blue-val!
Madison lehajtott fejjel hallgatta ezt az egészet.
- Igen. Én. Ha tetszik, ha nem.
- Jack menjetek fel. Megbeszélem ezt édesanyáddal – mondta Luke.
A nappaliból elindultak a lépcső felé és Jack szobájába mentek.
Luke felém fordult.
- Ugye tudod, hogy nagyon sajnálom? Csak dühös voltam..
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Nem, nem tudom. És nem tudni akarom, hanem érezni.
- Mindent megteszek – mondta, majd elővett két repülőjegyet – el akarok utazni veled.
- Elutazni? Ebben a káoszban?
- Igen. Hagyjunk itt mindent. Csak pár nap az egész.
- Ezt még át kell gondolnom – mondtam és felálltam onnét.
Felmentem a szobánkba és az ágyra feküdtem.
Miért van az, hogy újra úgy érzek, ahogy az elején?
Azt hittem, mikor beadtam a válókeresetet, hogy ez lehetetlen lesz. Mégsem az..
