×2. ➳ 15

4K 331 20
                                    

Reggel lementem a konyhába, picit későn keltem így siettem, hogy reggelit készíthessek. Mikor leértem meglepődtem, mivel a gyerekeim lelkesen sürögtek forogtak a konyhában. Mindenki kivirult. Mintha egy másik bolygón járnék.

- Jó reggelt.

- Jó reggelt anya! - köszöntöttek boldogan és megpuszilgattak.

- Hol van Mia?

- Még alszik szerintem - mondta Blue.

- Akkor keltsd fel légyszíves!

Blue szót fogadott és elindult a szobájába.

- Anya.. - kezdett bele Jack.

- Tessék.

- Sajnálom, hogy úgy viselkedtem. Boldogan vállalom a büntetést akármi is lesz az - mondta Jack, mire Hannah és az én szám is tátva maradt.

- Ki vagy te és hol van a fiam? - néztem rá teljes komolysággal.

- Komolyan anya. Megjavulok.

- Luke Robert Hemmings! - ordibáltam - Gyere le, félek!

Luke azon nyomban lesietett.

- Mi a baj baby? - kérdezte aggódva.

- Ismételd meg Jack, amit mondtál!

- Csak hogy sajnálom és megjavulok.

Luke szája is tátva maradt.

- Ki vagy te és hol az én idióta fiam? - kérdezte Luke.

- Ugye!

- Jaj már. Inkább mondjátok mi a büntetésem.

- Apuci ezt vedd át. Én megyek.

- Oké - sóhajtott fel.

Adtam neki egy gyors csókot majd a gyerekeknek is búcsúzóul, és elindultam munkába.

//

A nap elég gyorsan telt. Már csak két gyerek van hátra és mehetek haza. Mosogatni, főzni.. Ahj semmi kedvem hozzá. Befogom házimunkára Blue-t úgyis büntetésben van most. Öt perce itt kéne lennie az egyik kislánynak, de késik. Végül is, nem az én időm megy..

Hirtelen belépett Luke.

- Hát te?

- Neked is szia életem! - mondta majd közelebb jött és megölelt.

- Épp várok egy kislányt. Valami fontos dolog miatt jöttél?

- Ami azt illeti.. - kacsintott rám és belemarkolt a fenekembe.

- Luke..

- Én kértem időpontot. Szóval egy óráig az enyém vagy.

Elnevettem magam.

- És mit akarsz csinálni?

- Tudod te jól, anyuci. - válaszolt s bezárta az ajtómat.

- Nem, nem Hemmings.

- Dehogynem - nyalta meg a száját és neki nyomott a falnak.

- Ne már! És ha kihallják? Még lesz egy lány utánad.

- Ohh az engem nem izgat - jelentette ki határozottan és a nyakamra tapasztotta ajkait. Harapdálni kezdte s szívogatni. Tudja a gyengepontom.

- Apuci..

- Csshhh! Halkabban édes - vigyorgott rám.

Letéptem róla a ruháit. Még mindig nem tudtam betelni az izmos felsőtestével.

𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔Where stories live. Discover now