𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔

×3. 5 ➳

- Luke, ezt nem... - szakítottam félbe.

- Faith szükségem van rád – nézett kérőn szemeimbe.

- Nekem ez mégsem megy – mondtam keserűen s felálltam az öléből.

- Faith! – szólt utánam, de arra se méltattam, hogy rápillantsak.

Bezártam magam mögött a fürdőszoba ajtaját és megengedtem a kádba a forró vizet. Levetkőztem majd belenéztem a tükörbe. Egy meggyötört nő nézett vissza rám, akinek arcát átáztatták a könnyek. Mindig ilyen voltam én?

Kacagni kezdtem kínomban. Sosem voltam ennyire gyenge, mint most.

Miután úgy éreztem, eleget áztattam testem, kiszálltam a kádból és megtörölgettem magam gondosan. Felvettem bugyim és egy óriási pólót aztán bebújtam az ágyba háttal Luke-nak, ahogy eddig is. Ő is úgy feküdt. Hallottam ahogyan szipog és nem tudtam megállni, hogy ne forduljak hozzá. Hátulról átöleltem, fejem pedig a nyakába fúrtam. Erősen szorította magához karom, amivel öleltem.

Csöndben ölelkeztünk, míg el nem nyomott az álom.

///

- Mami, kelj fel! Karácsony van! – suttogta Jake.

Azonnal kipattantak szemeim. Luke sehol, az órára rápillantottam. Délután kettő!

Na de a pulyka..

A mézeskalácsok.

A karácsonyfa!

Ezer dolgom van! Felkaptam köntösöm és lerohantam az emeletről. A nappaliban már fent állt a fa pompásan feldíszítve, az egész lakást finom illatok járták át, na meg a gyerekek civakodása, hogy ki mit segítsen Luke-nak. Luke rám pillantott hirtelen és odasétált hozzám. Csípőmre tette kezeit és rám nézett.

- Nem mész fel átöltözni?

- Ne segítsek?

- Direkt nem keltettelek fel. Annyi karácsonyt vittél már el egyedül, szívem – mosolygott rám Luke.

- Biztos? Ne segítsek teríteni?

- Nem kell. Inkább csak csomagold be az ajándékokat – mondta.

Adott az orromra egy puszit és folytatta tovább a tevékenységeit. Én a szobánkba mentem becsomagolni az ajándékokat. Sok időbe fájt, mire meglettem vele. A szekrényemhez léptem és azon gondolkoztam mit vegyek fel. Ha karácsony, akkor legyek csinos, nem? Mindig kiöltöztünk karácsonykor.

Ez sem lehet másképp.

Kiengedtem a hajamat és felvettem egy piros koktél ruhát. Mire lementem mindenki felöltözött szépen, csak Luke még nem.

- Basszus.. Gyönyörű vagy! – mondta teljes áhitattal.

Elmosolyodtam. Adtam a szájára egy puszit.

- Siess. Az ajándékokat meg varázsold a fa alá valahogyan – suttogtam a fülébe.

Biccentett egyet és felsietett. Hannah rám nézett szomorúan. Nem bírtam, így megfogtam a kezét.

- Terítsetek meg! – adtam ki a parancsot Jack-nek és Blue-nak.

Hannah-val bementünk a szobájába.

- Kicsim. Ne nézz így rám. Legalább ma ne!

- Miért? Talán összejöttök újra?

Felsóhajtottam.

- Talán, lehet.

Felcsillantak a szemei.

- Komolyan?