Ezer nap || T.Danny FF. (18+) ||

XVI. Fejezet - Befolyásolás

-Egyébként nem volt rossz gyerekkorom. - Nézett rám miközben kinyitotta az egyik üveg bort. - Csak keveset voltak itthon a szüleim..

-Sokat utaztak? - Dőltem a pultnak mellé.

-Inkább apa. - Nézett rám egy pillanatra. - Anya mint kiderült a szeretőjénél volt amikor apa üzleti úton.. - Nevetett halkan. - De ebből én semmit nem érzékeltem és a szüleim igyekezték ezt úgy kezelni, hogy a világ se tudjon róla. - Vett ki két boros poharat a szekrényből.

-Apukád tudta, hogy anyukád megcsalja? - Kérdeztem halkan.

-Apu is megcsalta őt. - Sóhajtott. - De kitartottak egymás mellett. - Töltött mindkét üvegbe. - Menjünk ki a teraszra! - Nézett a nappali üvegajtaja felé ahogy megfogta az üveget és egy poharat.

-Oké. - Fogtam meg a másik poharat és mentem a nappali irányába, közben megfogtam két pokrócot a kanapéról hogyha esetleg fáznánk. Dani kiment és leült az egyik napozó ágyra, én a mellette lévőre. Az egyik pokrócot az ölébe raktam.

-Messze vagy. - Nevetve húzott közelebb magához az ággyal együtt.

-Óvatosan! - Nevettem ahogy kilötykölődött a bor de szerencsére csak a földre.

-Nem számít, van még a pincében vagy háromszáz liter. - Nevetett.

-És te mikor tudtad meg ezt a szüleidről? - Néztem rá és a borba ittam. - Tényleg jó ez a bor!

-Igazából sejtettem de nem érdekelt nagyon, a szüleim élete volt nem az enyém.. - Ivott ő is a borba.

-Én kérdeznék még valamit.. - Mondtam halkabban.

-A halálukról nem mondok egy szót sem. - Nézett a szemembe, bólintottam egyet megértően.

-Jól van, ne haragudj tapintatlan voltam csak.. - Sóhajtottam.

-Tudom, sehol nem írnak róla mi történt és ez így van jól.. - Mondta halkan, a borba ivott ismét ahogy én is.

-És mi van a tesóddal? - Néztem rá.

-Ő már nagyon régóta nem lakik itt. - Nézett rám. - Ahogy betöltötte a tizennyolcat lelépett és felépítette a saját karrierjét, neki ebből nem kellett..

-Akkor csak te maradtál? - Ittam a borba.

-Meg a húgunk. - Vont vállat, a pohár szélét piszkálta.

-Van húgotok is? - Néztem rá meglepődve.

-Van, de ő szóba sem áll velünk. - Nevetett halkan. - De mindegy is, erről sem szeretnék beszélni..

-Már így is sok mindent mondtál el, köszönöm! - Mosolyogva ültem át mellé, kivette a kezemből a poharat és letette a sajátjával együtt.

-Most te jössz! - Nevetve dőlt el az ágyon és magához húzott, a lábamat át tettem a csípőjén és a fejemet a mellkasára tettem, ő átölelte a vállamat.

-Nekem unalmas életem volt. - Mondtam halkan. - Sosem voltunk sok pénzünk..

-Néha megfordul a fejemben, hogy jobb lett volna, ha nem nem vagyunk ilyen gazdagok. - Nevetett halkan.

-Nem jó az, ha nincsen pénzed. - Mondtam halkan. - Én már tizennégy éves korom óta diákmunkán voltam, aztán amikor betöltöttem a tizennyolcat már rendes éjszakai munkahelyem volt.. - Ásítottam. - Nappal suli, éjjel munka.

-És ezt hagyták a szüleid? - Simogatta a hajamat Dani.

-Anyám küldött el. - Nevettem halkan, lehunytam szemeim.