Ezer nap || T.Danny FF. (18+) Befejezett ||

V. Fejezet - Egy perc nyugalom sincs

Egész éjjel a holdat bámultam az ablakból, Dani ölelt engem időnként. Azt hiszem még sem olyan jó muri ez mint gondoltam. Amikor átfordult a másik oldalára óvatosan kimásztam az ágyból és megfogtam a telefonomat, szinte lábujjhegyen lépkedve osontam ki a szobából. Már hajnalodott szóval nem volt annyira sötét oda kint. Halkan visszacsuktam az ajtót és bekapcsoltam a telefonomon az elemlámpát és úgy mentem le a lépcsőn, remélem, hogy nem császkál itt a takarítónő. Kicsit eltévedtem mert kibaszott nagy ez a ház de sikerült megtalálnom a konyhát, felkapcsoltam a villanyt és kikapcsoltam a telefonomon a világítást. A hűtőhöz mentem és kinyitva azt végig néztem, hogy mik vannak benne. Tele volt mindenféle luxus étellel, szinte dugig volt. Még nem is láttam hűtőt ennyire tele.

-Nem volt elég a vacsora? - Szólalt meg mögöttem Dani mire a mellkasomhoz kaptam és megfordultam.

-Nem lesz egy perc nyugtom sem ezer nap alatt? - Néztem rá felvont szemöldökkel.

-Nem alszom túl jól, azt hittem szökni készülsz ezért jöttem utánad. - Dőlt a pultnak, engem nézett.

-Száz millióval tartozom neked. - Nevetve néztem rá. - Hova szöknék el? - Néztem a szemébe.

-Okos kis lány vagy te. - Mosolyodott el féloldalasan majd oda jött hozzám, át nyúlt a vállam fölött és becsukta a hűtő ajtót.

-Hány lánnyal csináltad meg ezt az ezer napos dolgot? - Kérdeztem halkan.

-Legyen mindegy.. - Nevetett, a vállaiba kapaszkodtam ahogy hirtelen a fenekem alá nyúlt és a pultra ültetett. - Nem értem mit számít ez, Zsófi..

-Milyen lányokról beszélt a bejárónő? - Néztem őt ahogy visszamegy a hűtőhöz, a mellette lévő szekrényből egy tálcát vett ki majd kirakott a pultra szőlőt, sajtokat és felvágottakat.

-Miért érdekel ez téged ennyire? - Tett a tálca mellé egy vágódeszkát, elvett egy nagy kés a tartóból és elkezdte felvágni a szalámit ami nem volt szeletelve.

-Mert tudni akarom, hogy hány lány volt. - Nevettem. - Vagy van.. - Mondtam halkabban.

-Most csak te vagy. - Nézett rám egy pillanatra. - Régen sok volt. - Vont vállat és a sajtokat is felvágta.

-És mi lett velük? - Néztem őt.

-Még mindig nem értem miért lényeges ez. - Nevetve nézett rám, a tálcát megpakolva mellém rakta.

-Mert tudni akarom milyen sors vár rám, ha valamelyikünk felbontja ezt a szerződést. - Néztem a szemébe ahogy elém állt, szét nyitotta lábaim és közéjük állt.

-Hm. - Mosolygott rám majd egy szem epret tett a számhoz, végig az ajkaimat nézte amíg bele haraptam. - Tán felakarod bontani, ezért érdekel ennyire? - Ette meg az eper másik felét.

-Szóval mi lett velük? - Vettem el egy szelet sajtot és megettem, Danit néztem türelmetlenül.

-Életük végig tartoznak nekem, ha ennyire tudni akarod. - Vont vállat. - Nyilván nem tudják kifizetni a száz milliót. - Nevetett halkan, felvontam szemöldökömet.

-Fizetnek neked a mai napig? - Kérdeztem halkan.

-Dehogy is, Zsófi. - Nevetett fel. - Ne legyél már ilyen hiszékeny, veled csinálom ezt az egészet először. - Nézett a szemembe, egy kicsit megkönnyebbültem. - Azokat a nőket csak dugásra tartottam. - Vont vállat és megevett egy szem szőlőt is.

-Francnak szórakozol. - Ütöttem őt vállba, nevetve felszisszent.

-Rengeteg nőm volt de mindet csak a pénzem érdekelte. - Nézett rám.

-Honnan tudod, hogy engem nem? - Néztem én is rá.

-Mert hezitáltál mielőtt alá írtad volna a szerződést. - Állt hozzám közelebb, ágyéka szinte hozzám ért amitől fülledtebb lett a levegő körülöttünk.

-Lehet csak taktikáztam. - Vontam vállat és átöleltem a nyakát.

-Nem gondolnám, hogy ilyen vagy. - Tűrte el a hajamat a fülem mögé, az arcomat vizsgálta. - Be kell vallanom neked valamit. - Simította végig ujjával az alsó ajkamat, őt figyeltem.

-Igen? - Kérdeztem halkan.

-Mivel sok pénzem van ezért bármit megkapok, ezt már mondtam neked.. - Hajolt a nyakamhoz, lehunytam szemeim ahogy orrát végig húzta a bőrömön. - Unalmas lett volna csak randira hívni téged. - Nyomott csókokat a fülem mögé, közben kezét a tarkómra tette, hogy megtartson.

-Nem értem hova akarsz kilyukadni. - Mondtam halkan és én is a tarkóját cirógattam.

-Ez így sokkal izgalmasabb nem? - Cirógatta a combjaimat.

-Izgalmas neked, hogy eladósítottál és emiatt muszáj ezer napig veled lennem? - Nevettem. - Fura vagy. - Tettem kezeim a mellkasára.

-Így legalább biztosan velem maradsz. - Nézett a szemembe.

-Úgy beszélsz mintha nem kapnál meg akárkit. - Néztem én is a szemébe.

-Nekem nem kell akárki. - Nézte ajkaim, átöleltem a nyakát és megcsókoltam őt. Átölelte a derekamat és viszonozta a csókot, hagytam, hogy a pólóm alá nyúljon. Jó érzések töltöttek el ahogy a hasamat cirógatta ujjával, nyelvével utat tört az enyémhez. Hümmögtem egyet ahogy a melleim oldalát simogatta. - Sosem akartam még senkit ennyire. - Hajolt a fülemhez, ajkamba haraptam ahogy megfogta a melleim. Hagytam, hogy levegye a pólómat, a földre dobta és a melleimre nézett. Eléggé zavarba jöttem. Közel hajolt hozzám ismét, a nyakát öleltem és hevesen csókolóztunk. Megfogta a a derekamat és a pult szélére húzott, ágyékunk teljesen összeért és éreztem, hogy mennyire merev.

-Jaj! - Mondta valaki mire mindketten megugrottunk. - Sajnálom, Uram! - Mondta egy férfi, én eltakartam a melleim egyből.

-Faszomat. - Sóhajtott Dani és oldalra nézett. - Miért kell minden reggel fél órával hamarabb jönni, Károly? - Nézett rá Dani, felvette a pólómat a földről és elém állt, visszasegítette rám.

-Sajnálom, nem tudtam, hogy itt lesznek.. - Nézett ránk felváltva. - Csak frissen akartam a gyümölcsöket kifacsarni a reggelihez, ezért jöttem korábban.

-Mindegy, csinálja csak.. - Mondta Dani és levett a pultról, kipirulva néztem Károlyra.

-Esetleg kérnek ágyba reggelit? - Kérdezte udvariasan.

-A hölgy lesz a reggelim, szóval nem. - Nevetett Dani és átölelte a vállamat.

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

IG: demona.white.wattpadiro
Facebook: Demona Wattpadíró White