Torkig vagyok

pieces of my broken heart

- Mondjatok el nekem mindent. - ültünk le a kanapéra. Én kisírt szemmel hallgattam, ahogy Balázs elmondja az összes történésünket. Az elejétől kezdve. Forróbb részletekbe is beavatja Valért, ami a magánéletembe is beletartozott. Hazugságokat is mondott. Az egészet végig hazudta konkrétan. De én nem törtem meg a beszámolóját. Megvártam, mikor végez.
- Ő csak akarta, hiába mondtam neki, hogy most nem szeretném, ő már a farkamat akarta. Nem tudtam neki ellenállni. És hát most is ezen vesztünk össze. - végzett Balázs a hazugságaival. Valér csak engem nézett, közben mind végig könnyek jöttek ki a szememből. Egy kibaszott napja, hogy itt vagyok, de Balázs megváltoztatta az életem. Este 7 óra, a kanapén beszéltünk a szexről, és hogy persze ÉN hogy mertem ezt Balázzsal csinálni. Hol van egy rohadt kés? ...
- Balázs, hallottam mindent az ajtón keresztül. Szerinted elhiszem? - üvöltött Valér. - Szilvia olyan, mintha a testvérem lenne, jobban ismerem, mint téged. Te büdös paraszt, hogy tehetted ezt? - fogta meg Balázs torkát, és elkezdte fojtogatni. Balázs nem hagyta annyiban, leterítette Valért a fölrde, és elkezdte püfölni.
- Én akartam! - kiabáltam, annyira, hogy még szerintem az alsó szomszéd is hallhatta. - Én akartam szexelni, oké? Igaza van Balázsnak... - hazudtam, mert nem akartam, hogy szétverjék egymást. Mind a ketten úgy néztek rám, mint akinek hat halottja van.
- Igaz ez, Szilvi? - lábadt könnybe Valér szeme újra. Nemtudtam neki mit mondani, csak bólogattam.
- Én mondtam. Mindig nekem van igazam. - szállt le Balázs a lakótársáról. - Miért nem hittél nekem Valér?
- Csönd. Nekem most kell egy kis idő. Hagyjatok. - mondta, majd feltápászkodott a földről.
- Én szerintem hazamegyek. - álltam fel a kanapéról, és a cuccaimhoz siettem. A sírástól megfulladva pakoltam össze a holmiaimat, fürdőből, konyhából is. A fiúk csak az asztalnál ülve figyeltek engem. Valér nagyon csalódott bennem. Vera, mindjárt megyek hozzád a mennybe. Vagy a pokolba, de akkor nem tudunk találkozni.
- Hát akkor viszlát, köszönöm ezt az egy napot. - fogtam meg a cuccaim, és sírás közben kinyitottam a bejárati ajtót.
- Szilvi, várj. - állított meg Valér, majd felkapta a kabátját. - Hazakísérlek.

Egész úton nem szólt hozzám, én se hozzá. De egyszerűen mart a bűntudat. Mikor megálltunk a leégett házam előtt, még egyszer meg gondoltam magam.
- Na, jóéjt. - köszönt el Valér, és megfordult. Szép lassan távolodott. Én még könnyes szemmel néztem utána, majd...
- Várj! - kiáltottam. A sötétben elkezdtem futni, nemtudom, hogy hol lehetett már, de szerencsére megláttam. - Valér! - álltam meg előtte.
- Mi az Szilvi? Mivan? - fordult meg, és a hangja elcsuklott a sírástól. Hű, nem hittem volna, hogy Valér ennyire csalódott bennem. - Hogy tehetted ezt velem?
- Valér, te ezt tényleg elhiszed neki? Meg nekem? Azért vállaltam fel hogy én másztam rá Balázsra, mert nem akartam, hogy szétverjen téged. Érted? Én nem akartam vele szexelni! Azt se mondom, hogy kényszerített rá, de egyszer megtörtént, utána már nem tudott leállni. Ezért üvöltöztem vele. Mert csak baszni akart. Én meg úgy éreztem, hogy mindenki csak kihasznál. - sírtam el magam, majd Valér szorosan magához húzott. Az utcai lámpa fénye megvilágította az arcunkat. Énis átkaroltam Valért, olyan szorosan, amennyire csak tudtam.
- Valahol mélyen éreztem, hogy amit mondtál Balázsnak, az igaz. Szilvi, én tudom, hogy te nem ilyen vagy. - tolt el magától és mélyen belenézett a szemembe. - Rám mindig számíthatsz hugi. Megvédelek.
- Tudom. - töröltem meg a szemem. - Valér, én nem akarok haza menni. Menjünk vissza.
- Biztos? De hisz Balázs...
- Engem ő már nem érdekel. Amíg a közelemben vagy, nem félek. De én nem akarok ide visszajönni. Kérlek. - sírtam el újra magam, majd Valér szorosabban húzott magához.
- Amúgy...te tényleg akartál vele? - kérdezte megtörve a csendet.
- Igen. Bevallom. Akkor még jó ötletnek tűnt. De 1 nap 3-szor akarta, velem nem foglalkozott, hogy jól vagyok-e, én csak feküdtem az ágyon, és a fájdalomtól fel-felnyögtem, de élvezni nem tudtam. Viszont kell vennem fogamzásgátlót.
- Majd veszek neked. Na gyere, akkor menjünk vissza. - fogta meg a kezem, és éreztem, hogy biztonságban vagyok.

Vera, hiányzol.