Smaragd és Ónix

38. Fejezet

Zelia

Kurvára nem akartam hinni a szememnek. Egy szempillantás alatt történt minden. Elijah a két kezével megfogta Nicholas arcát és egy gyors mozdulattal eltörte a nyakát. A borzalmas reccsenéstől felállt a szőr a hátamon és lefagytam. Egyszerűen lesokkolt, amit láttam. Elijah finoman a földre fektette Nicholas mozdulatlan testét.

- Zelia! – kiabált rám Aliana. – Tudod az igét. Segítened kell! Szorít az idő.

Gépiesen megfogtam Aliana kinyújtott kezét és Nick testéhez léptünk. Próbáltam nem belegondolni, hogy kurvára feláldozta magát és most élettelenül fekszik előttem. Arra gondoltam, hogy ő vámpír, nem tud meghalni. Ugye nem?

- Mondd az igét, Zelia! – szorította meg a kezemet Aliana.

A sokkból felocsúdva mondani kezdtem a varázsigét. Hella szeme visszatért eredeti állapotába. A teste megfeszült és egy nyögés kíséretében fekete nem is tudom, hogyan írjam le, talán a köd vagy a füst a legjobb szó rá. Szóval fekete füst tört ki belőle. Szószerint, ahogy leírom. Fekete füst szállt ki a szájából. Egy ideig ott kavargott körülöttünk, mire a varázsige utolsó mondatára és a szabad kezem legyintésére semmivé foszlott. Ezzel együtt az összes gyertya kialudt. Hella teste elernyedt, mire Elijah felkapta és az ágyra fektette.

Úgy ziháltam és izzadtam, mint aki most futotta le a maratont. Elijah odalépett hozzám, gyengéden megfogta a megvágott kezemet és lágyan végignyalta a még mindig vérző tenyeremet. Egyből behegedt a seb, már csak egy picit sajgott. Hellához léptem és hatalmasat sóhajtottam, mikor láttam, hogy egyenletesen lélegzik. Aliana és Elijah eközben Nicholast vizsgálták. A megkönnyebbülésem azon nyomban elszállt, mihelyst megláttam a kétségbeesett arcukat.

- Mi a baj? – kérdeztem.
- Már magához kellett volna térnie – felelt Elijah.

Aliana szeméből könnyek kezdtek záporozni.

- Nick, nyisd ki a szemed, térj magadhoz! – kérlelte zokogva, miközben letérdelt mellé.
- Nem! – kiabáltam. – Nem! Nem halhatsz meg, baszki!

Odarohantam hozzá és én is letérdeltem mellé. Két tenyeremet a mellkasára tettem. Éreztem, hogy hatalmas erő folyik végig az ereimben. A tenyeremet forróság járta át és arany fénnyel világította meg Nick mellkasát. Egy hatalmas villanás. Elijaht és Alianat odébb lökte az erőm. Ránéztem Nicholasra.
Nem mozdult.
Egy szívdobbanásnyi ideig azt hittem, hogy sikerül. Hogy lehetek ekkora erő hatalmában, ha nem segíthetek rajta? Mi a faszra jó ez az egész? Már kezdtem volna teljesen bepánikolni, amikor Nick hatalmasat sóhajtott és kinyitotta a szemét.

- Bassza meg! – szakadt ki belőlem a megkönnyebbülés és zokogni kezdtem.
Nicholas felült és rámmosolygott.

- Megmentetted az életemet – nem kérdezte, mégis bólintottam. – Köszönöm, királynőm.

Az öklét a szíve fölé helyezte és fejet hajtott előttem. Ha nem látom a tulajdon két szememmel, azt hittem volna, hogy megőrültem és csak képzeltem az egészet. Felállt és Hellához ment. A barátnőm még mindig csukott szemmel feküdt. De lélegzett. Valószínűleg egy ideig most nem fog magához térni. Nick megfogta Hella egyik kezét és csókot lehelt a kézfejére. Aztakurva! Nicholas azért áldozta fel magát, mert beleszeretett Hellába. Na, erre aztán egyáltalán nem számítottam. Elmosolyodtam. Kíváncsi vagyok, hogy mit fog ehhez szólni Hella. Miközben őket figyeltem, Elijah lépett oda hozzám és megölelt.

- Jól vagy? – kérdezte.
- Igen, azt hiszem.
- Szavakkal nem tudom kifejezni, hogy mennyire büszke vagyok rád!
- Nélkületek nem sikerült volna – mondtam, miközben kibontakoztam Elijah öleléséből. – Köszönöm nektek.

Miután láttam, hogy Hella jó kezekben van (Nick kezeiben...), felmentünk. A nappaliban leroskadtam a kanapéra. Elijah mindenkinek töltött egy pohár bort. Nem ellenkeztem, hogy a történtek után ezt a napot borral kell levezetni. Vagy folytatni. Egy ideig mindenki némán kortyolgatta az italát. Gondolataimba merülve fél szemmel észrevettem, hogy Aliana és Elijah egymásra néz, majd Elijah bólint és távozott a helységből. Kérdőn néztem Alianara, mire ő leült mellém.

- Van valami, amiről beszélni szeretnék veled – kezdte 
- Úgy érzem, hogy ez fájni fog.

Aliana felnevetett, aztán elhallgatott. Éreztem, hogy valami fontosat akar közölni velem és hogy ez egyáltalán nem lesz kellemes. Nagyot sóhajtott és belekezdett.

- Zelia, hamarosan itt az idő.