A nyolcadik hang [BTS - Suga] ✔︎

24.

Yoongi

Arra ébredtem, hogy fázok, de lusta voltam felkelni. Feljebb húztam a takarót, de nem segített, még mindig rohadt hideg volt. Végre erőt vettem magamon annyira, hogy legalább kinyissam a szemem. 24 évesen ez aztán a nagy teljesítmény. Basszus.... a látvány ami fogadott, megijesztett. Végig néztem az alvó lányon. Fél testével az ágyra borulva szuszogott. Mit keres ez itt?

A tegnap este emlékei hirtelen és a semmiből rohamoztak meg. Te jóságos ég... fel ültem az ágyban. Ugye ez most csak egy hülye vicc?

Még, hogy mondjon el nekem mindent... úgy beszéltem vele, mintha ittam volna. Ki mond ilyeneket józanon? Ezek szerint én... Ráterítettem a lepedőt és óvatosan felálltam. El sem hiszem, hogy egész éjjel fent volt.

-Felébredtél? – szólalt meg álmosan. Vissza fordultam. – Jobban érzed magad? – dörgölte meg fáradtan a szemét. Bólintottam.

-Mennyit aludtál?

-Nemtom’ – felelte egy ásítás kíséretében. – Eleget. – állt fel. – Csináltam hús levest, megmelegítem.

-Mégis mikor? – néztem rá döbbenten.

-Olyan 8, fél kilenc fele? Miért?

-Semmi, csak meglepett. Mennyi most az idő?

-Ott az óra előtted. Fél 10 múlt párperccel. Oh, már ennyi az idő? – lepődött meg saját válaszán. – Vajon a többiek vissza értek már?

-Gondolom még tegnap. – feleltem unottan.

-Jin tegnap írt nekem, hogy csak ma jönnek, de azóta nem beszéltünk.

-Nem jöttek vissza? – vontam fel meglepetten szemöldököm. Megrázta a fejét.

-Összekoccantak valakivel és kivettek egy szobát. – és még Namjoon az én vezetésemet szólta le. Vissza nyal a fagyi. Hirtelen megcsapott a saját testszagom. Elhúztam a szám.

-Elmegyek lezuhanyzom.

-Támogatom az ötletet! – sóhajtott fel Lily. Felvontam a szemöldököm.

-Szóval szerinted büdös vagyok? – egy értetlen arcot vágott, majd oda lépett hozzám. – Mit akarsz?! – kérdeztem, ő pedig közel hajolt hozzám. Megfeszültem a hirtelen mozdulat miatt.

-Igen büdös vagy! – mosolygott rám kötekedően.

-Hát te se panaszkodhatsz... – fintorogtam. Felnevetett.

-Tudom, tegnap se jutottam el a zuhanyzóig. – mondta, majd sarkon fordult és eltűnt a lépcsőfordulóban. A szekrényhez léptem és kivettem egy törölközőt, majd elfoglaltam a lenti mosdót. Meg kell hagyni, jól esett a hideg víz. Felfrissített és kicsit el is lazított. Csak miután megtörölköztem jöttem rá, hogy nem hoztam be magammal tiszta ruhát, így kénytelen voltam egy szál törölközőben elhagyni a fürdőt.

-Bassza meg... – nem is én lennék.

-Ne haragudj, nem láttalak, jól vagy, nem égettelek meg?

-Miért ütközök mindig beléd? – guggoltam le hozzá és elkezdtem felszedni a tányér darabjait.

-Hagyjad, majd én meg... – nézett rám, majd elhallgatott. – Miért nincs rajtad ruha? – mért végig kissé zavartan.

-Basszus... – valahogy ez a tény teljesen kiment a fejemből.

-Ja... én is ezt mondom... – nézett rajtam végig. – Nehéz eldönteni, hogy te, vagy Jimin...

-És még én vagyok perverz...