Lány a maszk mögött (BEFEJEZETT)

25.

- Kösz. Szakítottam Aidennel.

Inkább megragadtam a lehetőséget, hogy ezt használom fel indoknak, nehéz lett volna elmagyarázni, mi is az igazi ok. De nem is akartam neki elmondani, az csak rám tartozott. Miután rájöttem, hogy csak azért szörfözök a csatornák között, mert kétségbeesetten keresek valami hírt Sky-ról és a botrányról, sírva fakadtam, végül kimerülten elaludtam a tévé előtt.

- Sejtettem. Láttam a csajjal smárolni.

Visszarogytam a kanapéra és próbáltam értelmet keresni mindabban a zagyvaságban, ami a fejemben kavargott. Ezt az utolsó információt már képtelen voltam feldolgozni.

- Hát, ez gyorsan ment.

- Ők is gyorsan távoztak a buliból.

Hangosan felnyögtem, ezt talán már nem is kellett volna tudnom.

Mindketten hallgattunk. Én igyekeztem emészteni a hallottakat, Felipe pedig, úgy tűnt, már nem mer többet mondani, nehogy még jobban felzaklasson.

- Hé! Az élet megy tovább! - karját a vállamra tette és magához vont. - Helyes csaj vagy, és annyi pasi van a világon.

- Hát persze - sóhajtottam, miközben lefejtettem magamról az ölelését.

- Ebben a városban, ebben a házban... talán még ebben a szobában is.

Döbbenten fordultam felé, alig akartam hinni a fülemnek szavai hallatán. Felipe próbálkozik nálam? Reméltem, hogy csak félreértem, de úgy tűnt, komolyan gondolja. Ajkai vészesen közeledtek az enyéimhez, és mire észbe kaptam, már a karjai között voltam és levegő után kapkodtam. Csókja fullasztó volt, cigi- és alkohol ízű. Hideg ajkai kemények és követelőzőek, amik elől alig bírtam kitérni.

- Megőrültél? - kérdeztem, ahogy végre szóhoz jutottam. - Hagyj békén!

- Jaj, ne kéresd már magad! Tudom, hogy akarod.

- Nem! - kiáltani akartam, de a szája belém fojtotta a szót, karjai rám fonódtak és teljes testsúlyával nyomott le a kanapéra.

Szinte pillanatok alatt letepert, testével rám nehezedett és egy újabb pillanat múlva már a lábaim közé fúrta magát. Próbáltam szabadulni, megfeszítettem a testemet, de ő erősen tartotta lenyomva két csuklómat a kanapé matracán. Csókjai szüntelen ostromában lélegzethez sem jutottam, csak néma kiáltás dübörgött a lelkem mélyén, amit a testemmel együtt meggyalázni készült. Felipe bűzös leheletétől hányinger kerülgetett, amitől csak még inkább fuldokoltam. Ekkor a karomat a fejem fölé feszítette és lapát tenyerével átfogta csuklóimat, fél kézzel is erősebb volt nálam, úgy nyomott a párnák közé, hogy esélyem se volt, csak nyöszörgésre futotta tőlem.

- Sssshhhh! - csitított, miközben felhúzta pizsamám felső részét és gyömöszölni kezdte a melleimet. Fájdalmat okozott, melyre hangos nyögéssel reagáltam, de ez őt csak jobban feltüzelte. - Tudtam, hogy élvezni fogod!

- Engedj el! - ziháltam, de szinte alig jött ki hang a torkomon, azonnal a számra tenyerelt a szabad kezével.

Csókjaival nyakamat ostromolta, majd visszatért a számhoz, hogy kezét újra felszabadítsa. Kisvártatva hallottam egy cipzár sercegését és nem sokkal később megéreztem forró nemi szervét, ahogy a bugyimnak feszül.

Sikítani akartam, rúgni, harapni karmolni, de olyan erővel szorított, hogy képtelen voltam bármit is tenni. Ujjait eközben becsúsztatta a bugyimba és vad, erőszakos játékba kezdett a csiklómmal. Testem összerándult és felnyüszítettem.

- Maradj nyugton, kislány - súgta, ahogy ajka elszakadt az enyémtől, de az arcomat figyelte, miközben ujja a hüvelyembe hatolt.

- N-ne! - már saját könnyeimtől fuldokoltam, ő pedig élvezettel matatott bennem és elhomályosult tekintettel bámult le rám.