Forbidden love

Tizenhetedik rész

Anya valóban megtette a feljelentést apám ellen, s ha nem szóltam volna rá, szerintem még mindig ott ülnék a székemben és a bocsánatkéréseit hallgatnám. Rettenetesen nézett ki. Mármint csinos volt, anyám minden helyzetben csinos volt, viszont nagyon leterheltnek tűnt, s megviseltnek, sokat sírt, a szemei fel voltak duzzadva, karján pedig ütésnyomok is voltak így biztos volt, hogy apám bántotta. Anyámat elvittük Jimin lakásába, természetesen Jimin engedélyével, s így már tudtam, hogy biztonságban lesz a mizéria lemeneteléig.
Frusztrált voltam, efelől kétségem sem volt, ám energiám még volt ahhoz, hogy Jiminnel és a barátaimmal vacsorázzak egy kisebb étteremben. Hiába főzött az én omegám Hoseok hyunggal, ragaszkodtak mindannyian a közös vacsorához, ha már három napra leteszem a munkát.

- Baekhyun hyung, Jackson! De rég láttalak titeket!-álltam fel a nagy, kora esti nyüzsgésben az asztaltól, s volt egyetemi seniorjaim felé vettem az irányt, akik egyből nyakamba ugrottak, legalábbis Jackson szó szerint rámugrott örömében, s elkezdte ecsetelgetni, hogy mennyire jóképű lettem és mennyire kikupálódtam az egyetem óta, nem vagyok olyan, mint egy alultáplált autista. Igen, szerintük úgy néztem ki, mint egy kis autista, aki szakmát tévesztett.

- Meghívlak titeket valamire, nélkületek nem diplomáztam volna le. De előtte szeretném nektek bemutatni a barátaimat és a páromat.-karoltam át őket széles mosollyal az arcomon, s mindenkit egyesével bemutattam nekik. Miután Jimin is sorra került, egyből megfordítottak tengelyem körül, s egy mini kupaktanácsot tartott Jackson.

- Te kölyök, az omegád terhes? Ne szivass, hogy apa leszel. Ez fantasztikus. Miért nem kerestél fel minket ezzel?

- Szerintem is az.-bólintott Baekhyun, s suttogva kezdték el tárgyalni az egész történetet. A baba karamell illatát, ami tisztán érezhető volt, az omegám erdeigyümölcs illatát s azt, hogy mennyire boldognak tűnik.

- Igen, az. De nem vagyok kölyök, huszonnyolc vagyok. Az lehet, hogy ti harmincas öregemberek vagytok, de én nem.- mondtam, majd két plusz széket húztam az asztalhoz, s leültettem őket. Szinte egyből megtalálták a közös hangot a többiekkel, így bátran tudtam sojut rendelni sörrel, illetve magamnak is valamit, s Jiminnek a kedvenc üdítőjét, természetesen a legnagyobb méretű pohárban.

Baromi jó volt a hangulat, jól éreztük magunkat a volt seniorjaim hülyesége miatt, ám hiretelen megéreztem, hogy Jimin Lunája figyelmeztetni akar valamire, avagy felhívni valamire az én és a farkasom figyelmét. Ránéztem, s láttam, hogy baromira sápadt volt, így felkarjára simítva jeleztem neki, hogy menjünk ki a mosdóba. Bocsánatot kérve tőlük keltünk fel az asztaltól, s Jimin abban a pillanatban rohant is a mosdóba, engem teljesen otthagyva az asztalnál.

- Rosszul van?-kérdezte Jackson száját húzva, tőlem pedig csak egy bólintásra telt, majd ismét bocsánatot kérve tőlük Jimin után eredtem.

- Mimikém...-guggoltam le hozzá, ugyanis a csap mellett csücsült. - Miért nem szóltál időben? Nem lett volna belőle baj, te is tudod...-simítottam arcára, s óvatosan felsegítettem őt a földről.

- Napok óta stresszes voltál. Csak azt akartam, hogy jól érezd magad. Olyan jó volt nézni, hogy végre sokat nevetsz.-hajtotta le a fejét, majd bújt mellkasomba.

- Picim...az egészséged és a jólléted fontosabb nekem, minthogy én röhögjek párat a haverokkal valami idióta szövegen. Ne titkold el legközelebb, hogy rosszul vagy. Megijedtem, amikor éreztem a Lunádat.-vallottam be neki most először, hogy megijedtem ettől.

- Ne haragudj.-nézett rám bűnbánó szemekkel, ám én csak egy apró puszit adtam homlokára.

- Szeretlek. Alig várom, hogy leteljen ez a pár hónap...már szeretném ha hárman lennénk. És szeretném, ha minél előbb elmúlnának a rosszulléteid. Istenem...biztos ugyanolyan gyönyörű lesz, mint te.-igazgattam szemébe lógó hajtincseit, s pofiját is simogattam gyengéden.- Nem túl romantikus egy étterem mosdójában flörtölni veled...menjünk vissza, mielőtt Baekhyun valami hülyeséget kombinál össze. Esküszöm ez a srác rosszabb egy pornófilm rendezőjénel.-mondtam halál komolyan, ám Jimin jóízűen nevetett rajta.