mikor a háború kezdetét veszi!

vàratlak talàlkozàs

Mattel és Eddel néztük a tv-t, mikor csak nem arra leszünk figyelmesek hogy nagy hangzavar csapja meg odakint a fülünket.
Mikorcsak valaki betöri az ablakunkat egy kővel.
Hé idóta mit dobàlsz be köveket az ablakon!?
Na majd én kimegyek és megmondom neki!
Sétàltam ki az ajtón mikor màr arra leszek figyelmes hogy az emberek megvannak őrülve mindenhol vörös plakàt felboritott autók és megroncsolt hàzak voltak.
Mi a faszom van idekint?!
Miaz Tom?
Ezt nézétek Edd!
Te jó ég!
Mégis mi a fene folyik itt?!
A nagy meglepödésünk közepette Betörték a màsik ablakunkat.
HÉ NEM MEG MONDTAM HOGY AZ ABLAKOT NE BASZÀTOK BE?!
Rànéztünk a tv re és màr meg is tudhattuk hogy mi okozza ezt a nagy hűhót odakint.
Az emberek làzadnak. És kitört a hàború.
Fantasztikus.
Mondtam cinikusan.

Heló emberek! Kérem nyugodjanak meg a kedéjek.
Megértem hogy dühösek, és zaklatottak.
Nemkell aggodniuk!
Hiszen itvagyok, És biztonsàgba hejezünk minden lakost a háborútól, ami bekövetkezik napokon belül!
Gondoljanak bele!
Ha itmaradnak meghalnak!
Ezértis vagyunk most itt a katonáimmal hogy mindenkit a bázisunkon tudhassunk, hogy minden ember és gyerek biztonságban lehessen!
Szolgàltatunk ételt, italt, alvóhelyet.
És egy othont ahol mindenki problémàk nélkül élhesse tovàbb az életét!
Mindössze az a dolguk hogy csatlakoznak a vörös se-
Hehe.. vagyís...
A vörös csalàdhoz!
Kérek minden lakost hogy sorakozzanak fel a katonáim elött és elkisérik önöket a titkos bàzisunkhoz. És ott mindenki kap egy maszkot ami csupán csak a védelmükre szolgàl majd. Hàt nem egyszerű?!

Az emberek sorjàba elkezdtek elindulni a katonàk utàn mikorcsak Eddék is kimennek a nagy hangzavarra és a szàmukra különösen ismerős hang hallatàra.
Annyit làtnak hogy egy nagy tömeg elkezd valamerre menni.
Felkapják őkis erre a figyelmüket, és elkezdenek lassacskàn a tömeg végén menni.
A tömeg lassan elválik, és látni vélnek egy dobogót ahol egy vörös ruhàs férfi mikrofonnal elötte bíztatja a népet!

EZAZ EMBEREK!
JÖJJENEK CSAK!
MINDEKIT KI KELL EVAKUÁLNUNK A VÁROSBÓL!

Hàt ez a faszi meg kicsoda..?
Kérdezte Tom felháborodva...
Mikorcsak...
Közelebb érnek és látni vélik a régi barátukat Tordot.

Vörös vezér egy nagy mosolyal az arcàn oda fordul a sor végéhez és akit meglàtott az megfagyasztotta benne a vért. Amikor ráébred kit is làt meg elöszőr. És az a bizonyos tekintet örökké az elméjébe égett.
Azok a fekete üres szemek...
Ahogy tekintetük egymásba ért.
Tom arcán mintha csalodotsàg ült volna, és az a tudat hogy még mindig él... kiábrándította őt.
Hiszen mind abban az önismeretben éltek hogy Tord meghalt aznap...
A vezér szàjmozgásábol kilehetett venni hogy azt mondja: még talàlkozunk...
Ezt követve csak magabiztosan mosolygott és sarkon fordulva követte a többi embert.