Enemies to lovers | BEFEJEZETT

40.rész

Próbáltam Charlesra hallgatni és aludni, de sokszor felriadtam.

-Jó reggelt! mentem le a konyhába ahol a srác már sürgött forgott.

-Bonjour mon chéri-felelte a srác.

-Te nem tudsz kicsit sem pihenni? mindig korán reggel már fent vagy-ültem le az asztalhoz.

-Azért, hogy tudjak reggelit és kávét csinálni muszáj kicsit korábban kelnem-magyarázta majd elém tolta a kávémat.

-Merci-biccentettem oda.

-Ooo nahát Madison-mosolyodott el.

-Ne is mondj semmit

-Ez a max tudásom-hazudtam neki.

-Ez nem igaz- felelte.

-Arra van időm, hogy felmenjek felöltözni?

-Persze. Még kell egy kicsi a kajának-mondta majd felmentem az emeltre.

Egy lenge szoknyát vettem fel amit könnyebb levenni, hisz a ruha próbánál sokszor kell majd le vetkőzni és végül vissza öltözni.

-Őszintén szólva legvadabb álmaimban nem gondoltam volna, hogy valaha a te házadban iszom meg a reggeli kávémat és nálad reggelizek-magyaráztam amint vissza értem a konhába.

-Én sem gondoltam, hogy Madison Sainz lesz akit a családomnak bemutatok-támaszkodott meg a pulton elém hajolva.

-Ja és azt el akartam mondani, hogy amelyik üzletbe be mész csak mond, hogy Charles Leclerc nevére lesz-magyarázta.

-Mi? De én megveszem magamnak-csóváltam a fejem.

-Ne veszed meg! Csak mond azt-legyintett.

-Okééé-húztam el.

-Még egy dolog. Sosem gondoltam volna, hogy Charles Marc Hervé Percival Leclerc fogja megvenni nekem a ruhámat.

-És minden mást is kifizetek. Fogalmam sincs merre mész mit akarsz, de mindegy-vont vállat.

-Mint a végzős bál csak itt a köröm nem kell mert az még van-mutattam fel a kezem.

-Annál le is akadtam, hogy Forma 1-es a körmöd és ez volt a végzős bálon is?

-Igen- nevettem mire a srác is elnevette magát.

-Encore une chose que j'aime chez toi! Je me fiche de ce que pensent les autres

(Még egy dolog ami tetszik benned! Nem érdekel, hogy mások mit gondolnak)

-Ebből csak a j'aime szót értettem-játszottam ismét a tudatlant.

-Az is valami mon chéri-mosolygott majd elém tolta a reggelit.

Megreggeliztünk majd elindultunk a shopping körutunkra.

-Ha bármi gond van hívj!-mondta a srác mielőtt szétváltak útjaink.

Monacoban van egy bolt hová már nagyon rég beakartam menni és szép estéji ruhákat árulnak. Talán a tökéletes bolt lesz.

A boltot könnyedén meg is találtam majd amint beléptem az eladok nagyon kedvesen köszöntöttek és megkérdezték, hogy tudnak-e valamiben segíteni.

Nem kértem kifejezetten segítséget a magam útján akartam menni és először a nagy fodros ruhákat vettem célba. meg kell jegyezzem gyönyörűek voltak mindaddig amig meg nem pillantottam a szatén ruhákat.

-Je suis désolé

(Sajnálom)-szólaltam meg mert egy másik vásárló kezéből majdnem kitéptem a ruhát. Ez is csak én lehetek.

-Lo siento, no entiendo lo que estás diciendo

(Nem értem amit mondasz)-szólalt meg egy ismerős hang spanyolul.

-Várjunk csak-motyogtam.

-Elena?-mentem át a másik oldalra.

-Maddy-örült meg nekem a lány.

-Látom bevált Carlosszal az élet-vigyorogtam

-Jól beszéled a nyelvet

-Neked is bevált Charlesszal-vigyorgott majd tovább nézelődtünk.

-Nem is tudom milyen ruhát vegyek pontosan a Ferrari partyra-magyarázta a lány.

-A szatén szép meg minden, de én nem annyira szeretem. Főleg a full pirosat nem-mérgelődött a lány.

-Várj egy picit-mosolyodtam el majd oda mentem egy dolgozóhoz.

-Excusez-moi, est-ce qu'ils ont des vêtements noir rouge orange par hasard?

(Elnézést, van véletlenül fekete piros narancssárga ruhájuk?)

A nő hátra ment a raktárba majd előhozott egy csodás ruhát. Mintha a Ferrari azt mondta volna hát a nőknek is kell valami ruha. Teljesen Ferrari beütése volt és emellett a spanyol színek is. Tökéletes.

-Azta rohad ez a ruha egyszerűen tökéletes-mondta Elena.

-Ezt szeretném-nézett rám.

-Nous allons acheter ça

(Ezt megvesszük)-mondtam a nőne aki mosolyogva bólintott egyet.

-C'est le seul exemplaire de cette robe de soirée Ferrari

(Ez az egyetlen példánya ennek a Ferrari estélyinek)-magyarázta a nő mire elmosolyodtam és meg is lepődtem, hogy konkrétan egy Ferrari estélyit fogtunk ki.

-Nézd Maddy-mutatott El egy gyönyörű piros szatén ruhát.

-Na ez lesz az igazi-bólogattam mosolyogva majd a kezembe nyomta.

Elena fizetni ment mert ő cipőt már választott míg én azt még nagy beleéléssel kerestem.

Amint megtaláltam a tökéletes cipőt addigra Elena már mellettem állt kifizetett mindent amit vett és engem várt.

A nőnek mondtam is, hogy Charles Leclerc nevére írja majd kimentünk az üzletből.

-Szóval Charles nevére mi-vigyorgott Elena.

-Kié a bankkártya amivel fizettél?

-Carlos bankkártyája-magyarázta.

-Na tessék akkor ne is szólj be nekem!

-Nézz oda ők is egymásra találtak-mutatott előre El ahol épp a két srác felénk sétált.

-Na hello-jöttek oda mosolyogva.

-Mit vettél mi amor?-kérdezte Carlos Elenatól.

-Mi amor?-kerekedtek ki a szemeim.

-Nem mondtad el neki?

-Nem, nem mondtam el mert a partyn terveztem-mondta Elena.

-Nem is kell mert sejtem miről van szó-húztam mosolyra a számat.

-Aha én is sejtem ám-mutogatott köztem és Charles között a lány. Ami azt illeti felettébb közel álltunk egymáshoz és emellett észre sem vettem, hogy a monacoi srác a kezét a nyakamban pihentette.

-Na az tényleg az aminek látszik-mutattam rájuk.

-De ez nem az aminek látszik. Inkább csak szétszórt katyvasz minden mióta itt vagyok-emelem a tekintetemet Charlesra.

-Ebben egyet kell értsek veled-bólogatott.

-Oh sziasztok!-jelent meg egy volt osztálytársunk Josh. Nem tudom kinek mennyire rémlik a rác akivel a végzős bálon táncoltam. Na most itt állt előttem. Remek.

-Nem is tudtam, hogy ennyire jóban vagytok a Ferrari pilótáival.

-Akkor most már tudod-felelte Elena.

-El mehetnénk majd ide-oda valamelyik nap Maddy-nézett rám a srác.

-Túl sűrű a program terve nem bír menni bocsi-szólalt meg helyettem a Charles.

ig: rebs_writer

tiktok: reby_story

vinted: rebs_cl16