Enemies to lovers | BEFEJEZETT

•36.rész

-Hallgatás beleegyezés-mondta öntelten a srác.

-Nem nem-kalimpáltam.

-Szóval nem akarsz nekik igazat adni mon chéri?

-Nem-kerekedtek kina szemeim, de ami azt illeti talán nem lenne rossz.

-Akkor szerencséd. Csak próbára tettelek-felelte és mintha egy késsel a szívembe szúrtak volna. Sosem éreztem ilyen fájdalmat.

-Mikor kezdünk franciául tanulni?-kérdeztem remegő hangom elfojtva a sírást.

-Majd, de még nem most
-És vezetni is fogsz! Már elintéztem-fordult az ablak felé és távolságtartó viselkedése miatt inkább át ültem máshová. Instán kezdtem el nézelődni majd megpillantottam, hogy Lando, Carlos és a lányok is raktak ki sztorit.

-Mi fene-szökött ki a számon.

-Mi történt?-nézett hátra.

-Semmi-feleltem, de Charles tipikusan önfejű fajta ezért felkelt és leült mellém.

-Hallgatlak

-Oda nézz-mutattam neki Sierra majd Lando sztoriját, majd Elena és Carlos sztoriját is.

-Szóval Sierra Landoval, Elena Carlosszal. Komolyak-bólogatott lassan.
-Te pedig velem-vigyorgott.

-Jaja-bámultam a földre.

-Nem sokára oda érünk-jegyezte meg a srác.

-Oké-majd épp elmentem volna mellőle hisz a távolságtartó viselkedése miatt amit nem is sok ideje mutatott ki. Nem akartam veszekedést.

-Hová mész?-kapta el a kezem.

-Előrébb-mutattam előre.

-Miért kerülsz bébi?

-Szóval már nem csak mon chéri már bébi is-jegyeztem meg.

-Nagyon jól kiejtetted, hogy mon chéri-mosolygott.
-De nem válaszoltál.

-Te távolságtartó vagy szóval én is. Ennyi-vontam vállat.

-Távolság tartó?-kerekedtek ki a szemei.

-Amint ellenezni kezdtem az ötleted miszerint adjunk a többieknek igazat te hirtelen más lettél-magyaráztam.

-Bocsánat-felelte megbánva majd lehúzott a kezemnél fogva a mellette levő helyre.

Nem kellett sok, hogy a srác rám hajtsa a fejét és elaludjon majd én is.

-Mr. Leclerc Monacoba értünk-riadtunk fel a bemondóra.

-Miért ennyire hangosak ezek a bemondók-dúltam fúltam.
-Ne gyere azzal, hogy "mert hangos bemondó"-csavartam meg a szemem majd a srác felnevetett.

-Pont azért, hogy aki alszik felkeljen

-Felkelek és azzal együtt kapok szívrohamot-feleltem nevetve majd a gép leszállt és mi megindultunk. Monaco gyönyörű szép. Sokkal szebb élőben mint az atomra szerkesztett képeken.

-Na tetszik?-nyitotta ki előttem a Ferrarija ajtaját.

-A kocsi vagy a város?-fogtam meg az ajtót.
-Köszönöm-mosolyogtam majd beültem.

-A kocsi biztosan tetszik mivel az enyém-ült be mellém.

-Eltaláltad, de ha nem a tied lenne akkor ia tetszene. Amúgy a város is nagyon tetszik! Gyönyörű!-mosolyogtam majd elindultunk.

-Ide jöttünk?-mutattam a házra ahol megálltunk.

-Igen

Az állam is leesett és már pattantam is ki a kocsiból.

-Mon chéri-szólt ki az ablakon Charles majd kidobta nekem a lakáskulcsot. Nagyon bízik bennem. Érdekes.
Kinyitottam az ajtót majd a házba lépve Charles isteni illata csapta meg az orromat majd egy nagy levegőt vettem a házban.

-Nyugodt vagy? Vagy most fújtad ki a gondokat?-állt mellém a srác.

-Ami azt illeti...-vágott bele.

-Tudom, hogy jó az illatom-állt elém mosolyogva.

-De honnan tudtad?-néztem hülyén.

-Mert nem vagyok hülye, de álmos igen-mondtam majd nevetni kezdtem.
-Viszont egy bort felbontanék hisz számomra ünneplés, hogy megtörtem a törhetetlen kemény Madison Sainz-t-magyarázta majd kinyitotta a bort.

-Legyél büszke magadra!-jelentettem ki.
-Ritka az ilyen főleg, hogy pont te törtél meg

-A srác akit utál a lány, végül megtöri őt-csúsztatta elém a bort.

-Így van emellett ma második lettél és az is egy kis ünneplést érdemel-emeltem magasba a poharam.

Koccintottunk majd belekortyoltunk.

-Mmm ez jó fajta-jegyeztem meg.

-Tényleg jó

-Kíváncsi lennék hány lánnyal játszod el ezt-mutoggattam.

-Hány lánnyal képzelem el a jövőmet? Vaaagy, hogy hány lánnyal érzem magamat magamnak?-mért végig.

-Tessék?

-Igen! Jól hallottad mon chéri-mosolyodott el, de csak annak véltem, hogy már beütött neki a bor és nem bírja az alkoholt. Habár már egy jópárszor józanul is bevallotta az érzelmeit. Szóval lehet arra esély, hogy Charles Leclerc a nőcsábász pont velem kivételez?

-Már a gyereken is tűnődtem, csak az anyjuk nem együttműködő-nézett méllyen a szemembe.

-Ha rám gondolsz akkor csak azt kell mondjam, hogy jelenleg semmit sem tudok és az érzelmeim össze vissza vannak-sóhajtottam.
-De így hogy lakjunk itt addig amíg itt vagyok? Mármint te ha jól veszem ki a szavaidból szeretsz amit kétlek mert ellenséges és távolság tartó vagy néha. Nem mindig csak néha.

-Nem tudom. Megoldjuk-vont vállat.

Olyan könnyen kezeli ezt a dolgot, de számomra fura lenne olyan sráccal együtt élni aki szeret, de mégsem én pedig nem jutok düllőre az érzelmeimmel és csak frusztrálna a dolog emellett aludni sem bírnék.

-Szeretlek!-nyomott csókot a homlokomra a srác majd a maradék borját megitta és felment az emeletre.

Ig: rebs_iroioldal
Tiktok: reby_story
Vinted: rebs_cl16