Enemies to lovers | BEFEJEZETT

•14.rész

Üzenetek

M: Szia! Bocsi, hogy most válaszolok...

C: Szia drága! Semmi gond

C: Na, hogy érzed magad, hogy már csak pár óra választ el tőlünk?

M: Izgatott vagyok...

C: Azt elhiszem

C: És melyik garázsnál lesztek a legtöbbet?

Erre a kérdesre azt sem tudtam mit feleljek, mert Charlesszal beszélnem kéne, de a Ferrarinál van az uncsim, viszont a McLarennél a legjobb haverom és a Redbullnál pedig Max, aki olyan, mintha a bátyám lenne. Jaaa és ennek tetejébe a Mercedesnél van George aki Elena legjobb haverja és én is egész jóba vagyok vele.

M: Még nem tudjuk pontosan, szerintem mindenhol egy kicsit

C: Remélem, hogy azért nálunk lesztek a legtöbbet!

M: Charles...

C: Igen? Rosszat mondtam?

M: Nem mondtál rosszat, de értsd meg, hogy mi sok pilótával vagyunk jóban

C: Nyugi angyalom megértem!

Charlesszal megbeszéltük, hogy nem fog nyösztetni azzal, hogy kiknél mennyit vagyunk aztan pedig elköszöntünk egymástól.

Amikor felnéztem a telómról láttam, hogy El és Sierra mosolyogva bámulnak rám.

Nem értettem a dolgot, de aztan észbe kaptam, hogy akarva akaratlanul mosolyogtam.

-Naa mivan? A titkos hódoló az?-kérdezte mosolyogva a szőke barátnőm.

-Fejezzétek be! Nincs titkos hódolóm se senki-parancsoltam rájuk.

A levegő megfagyott közöttünk és csak szótlanul bánultuk egymást, majd kellemes nevetésbe kezdtünk amitől a repülőn levő összes ember ránk nézett.

-Megint nagyon feltűnésmentesen sikerül az út-mondtam nevetve.

-Nekünk mindig!-jelentette ki Elena, majd a mobilom csörgése zavarta meg a kínos ám, de vicces esetet.

"Maximus"-jelent meg a következő név a telefonomon.

Telefonban

M: Szia Maximus-mondtam kissé nevetve és gúnyosan.

MV: De vicces vagy Maddy

M: Ezt nem kellett mondanod már tudtam róla!-jeletettem ki.

M: Na, de miért hívtál?

MV: Semmi érdekes, csak megakartam kérdezni, hogy ugye nálunk lesztek majd?

M: Baszki Max te is ezzel jössz...fogalmam sincs

MV: Mi az, hogy én is?

M: Hát Elenara már ráírt George ugyan ezzel, nekem pedig Charles írt, hogy ugye nálunk lesztek a legtöbbet-hadartam el a mondokámat.

M: Ja és még várom az üzit Landotól is..

MV: Na várjál csak...Charles?!

M: Igen Charles..miert?

MV: Azt hittem utálod

Azt hiszem itt fagyott meg kissé bennem a levegő, mert nem tudtam mit feleljek erre.

M: Kicsit jóba lettünk, de nem akarok tőle semmit hiszen tudod mit gondolok róla

MV: Tudom hát asszony!-jelentette ki.

M: Maximus! Nem vagyok az asszonyod!-emeltem fel a hangomat a telefonban.

MV: Jaja tudom, de mostmár hagylak

M: Oksa, akkor szia!

MV: Vigyázz magadra....asszony!-nevette el magát majd letettük a telefont.

Esküszöm Elena, oda érünk megfolytom a bátyádat.

-Én már mondtam, hogy azt kéne-csavargatta meg a szemeit.

-Miért is?-kerdezte Sierra.

-Mert egy jó ideje elkezdte "asszonynak" hívni Maddyt-felelte El.

-De miért csak nem szerelmes belé?

-Őszintén szólva fogalmam sincs, de amúgy nem hinném hiszen Elenaval, Maxszel és Landoval nőttem fel..

-Hát akkor eléggé jól ismerhet téged Max!-jelentette ki Sierra.

-Olyan mintha a bátyám lenne, szóval nem!-jelentettem ki.

-És amúgy neked tényleg a legjobb barátod Lando?

-Igen..Lando Norris a legjobb fiú barátom.

-Jóképű srác-kacsintott egyet Elena miközben Sierrara nézett.

-Jaja meg Carlos is-mondtam halkan majd a fejhallgatót a fejemre raktam.

Beindítottam egy zenét majd a kis ablakon bámultam ki a felhőkre.

Félálomban arra lettem figyelmes, hogy a telóm rezzent egyet.

-Persze, hogy amikor már félálomban vagyok akkor kell zavarni-mormogtam magamban.

"Lando: Szia Elenat nem érjük el és van egy kis gond"