Enemies to lovers | BEFEJEZETT

•23.rész

"Charles"-jelent meg a következő a telefonom képernyőén.

-Ki az?-érdeklődött Max és közben a telefonomba próbát belenézni, de elrántottam.

-Charles-tépte ki a kezemből Checo a telefonomat.

-Ez nem vicces! Adjátok vissza!-pattantam fel a kanapéról.

-Oké, de akkor vissza kell menned a Ferrari garázsba-mosolyogtak.

-Azt mondtátok segítetek-tártam szét a karomat.

-Az érzelmeidet nem tudjuk befolyásolni-vont vállat Max.

Elgondolkodtató volt a dolog és igaza is volt a srácnak.

-Jó akkor vissza megyek a Ferrari garázsba-feleltem, de idő közben Charles letette a telefont.

Madds!-hallottunk meg mind egy ismerős kiálltást.

-Én átgondolnám a helyedben, hogy utál-e-fogta meg a vállam Verstappen.

-Itt vagyok..-mentem előre hátulról.

-Hívalak-akadt ki.

-Dolgom volt-rögtönöztem, hogy ne keverjem bajba a két Redbull pilótát.

-Szóval dolgod volt...-sújtotta le a szemeit a srác.

-Igen! Fontos családi kupaktanács-vágtam közbe, hogy ne érezze rosszul magát.

-És Elen nem tartozik a családba?-mutatott a Ferrari garázs felé.

-Vissza értek a lányok?-indultunk meg a garázs felé.

-Igen

-Maddy már téged kerestünk mindenhol-örült meg nekem Sierra.

-Hol jártál?-kérdezte Elena.

-Családi kupaktanácson volt Maxszel és Checoval-csavargatta a szemeit Leclerc.

-De vicces vagy-mondtam unottan.

-Te mondtad, hogy az volt-emelte magasba védekezésül a kezét.

A fejemet ingattam majd elindultam volna hátra.

-Vagy hazudtál mon chéri?-szólt utánam Charles csak ő éppen nem tudja, hogy én tudom franciául, de mi baj lehet abból, ha úgy teszek mintha nem tudnék.

-Mit jelent az a szó amit az előbb mondtál?-fordultam felé.

-Mindent időben megfogsz tudni-jött oda ismét közelebb mint amennyit én elviselek.

-Taníthatnál franciául-dobtam fel az ötletet amikor már Carlos felé tartott.

-Gondolod?-fordult vissza és incselkedve rám nézett.

-Nem vagyok tanár, de a eljössz hozzám Monacoba akkor szívesen tanítalak-ajánlotta fel oly könnyedén mint ahogy én a boltban kérek valami péksütit.

Összeráncolt szemöldökkel rá néztem.

-Biztos, hogy nem megyek el hozzád-akadtam ki és hátra mentem.

A kanapéra letelepedtem majd telózni kezdtem.

-Mi bajod kisasszony?-vette ki a kezemből a telefont Charles.

-Jelenleg, hogy elvetted a telómat-nyújtottam a kezem a telefonért.

-Ez pillanatnyi gond, de én erről a feszkóról beszélek-húzta fel a szemöldökét.

-Jaaa hát persze a feszkó ami kettőnk közt van-nevettem fel.

-Csak össze dolgozunk és nem arra dolgozunk rá, hogy öribarik legyünk-akadtam ki.

-Madds!-ragadott meg a srác, hogy még véletlenül se menjek el.

-Itt nem erről van szó-húzott magához olyannyira közel, hogy az egész testünk egymáshoz simult.

-Lehet Maxnek igaza van-susmorogtam és lefelé bámultam.

-Maxnek álltalában igaza van-szólalt meg a srác.

A szemébe nézve a gyűlölet és a szeretet is egyaránt érezhető volt a szívemben és döntés elé kéne magamat állítsam. Vagy csak esélyt kéne adjak annak, hogy a mi sorsunkat többnek írták nem csak két ember aki utálja egymást?

-Meg akarok tanulni franciául-nyögtem ki.

-Rendben, de akkor sokat fogok hozzád franciául beszélni-avatott be a srác és ekkor úgy éreztem rosszul döntöttem.

-Lehet te utálsz, de én napról napra egyre jobban szeretlek-nyújtotta oda a telómat amit remegő kézzel elvettem tőle.

Ig: rebs_iroioldal

Tiktok: reby_story

Vinted: rebs_cl16