Locked Out of Heaven |Oikawa × Reader - Befejezett|

nine

  - Szóval, ha ezt szót ide teszed, és ezt ide - húzogatta Izumi az ujját a másodéves fiú telefonján - Akkor kijön a szó.

  - És tényleg! - nevetett fel Atsumu, majd Sunara nézett - Kész van!

  - De jó - motyogta álmosan a barna hajú fiú, majd a cigijébe szívott.

  - Napok óta nem tudok rájönni, hogy hogyan is kellene megoldanom és nem is tudtam továbblépni - nézett fel csillogó szemekkel Atsumu Izumira, majd leguggolt, hátát az épületnek vetette és tovább játszott.

Már délután volt, azonba Izumi ismét cigizni szeretett volna, így eljöttem vele. Itt futottunk össze Sunaval és Atsumuval, akik szintén idejöttek cigizni. Illetve, Atsumu csak eljött Sunaval, hogy a fiú ne legyen egyedül. Nem igen történt semmi sem és Izumi se nagyon kommunikált azóta Oikawaval, aki vagy egyedül, vagy inkább a másod és elsőévesekkel van. Hagytuk, hogy egyedül lehessen saját gondolataival, ahogy azt az unokahúgával is beszélte. Ismerem őt és sokat segített neki régen is, ha egyedül megbeszélt magával pár dolgot. Valószínűleg ezért ajánlotta fel az unokatestvére, hogy most is tegye ezt.

  - Te nem cigizel? - kérdezett rá valaki, aki eddig nem volt itt és valószínűleg annyira elbambultam, hogy nem is vettem észre, hogy idejön. A fiú felé néztem és azonnal megismertem Terushimat.

  - Nem - ráztam meg a fejemet.

  - E-cigi? Málnás - fújta ki a füstöt, ami kicsit elért engem.

  - Nem kérek, köszönöm - léptem annyira hátra, hogy ne érhessen el a füstje.

  - Hé, ne fújd rá - szólt rá Izumi azonnal.

  - A barátja vagy? - kérdezte mosolyogva a Johzenji csapatkapitánya.

  - Az unokatestvére, de ettől függetlenül nem illik ilyet - rázta meg a kreolbőrű a fejét és elnyomta a cigit, amit szívott.

  - Szóval nincs barátja - mosolyodott el és a másik irányba fújta a füstöt.

  - És megint kezdi - motyogta Suna unott hangon.

  - Mindenkivel eljátssza, szóval ne igen foglalkozzatok vele - rázta meg a kezét Atsumu, majd felnézett rám - Te amúgy is a nagy Oikawa Toorunak vagy a barátnője, nem?

  - Dehogyis - vágta rá Terushima, mintha csak jobban tudná - Hát már mikor szakítottak. Miyagiban hamar megtudja ezt az ember, ha a megye egyik legjobb játékosáról van szó.

  - Ne legyél már ennyire tapintatlan, hogy előtte beszéled ki ezt! Mintha bárkire is tartozna, hogy Oikawanak mi történik a magánéletében! - fordult felé Izumi, eléggé idegesen.

  - Én is csak úgy hallottam - vonta meg a Johzenjis fiú a vállát - De ha szingli, akkor miért baj, ha bárki bepróbálkozik?

  - Az kicsit se érdekel, ha ő nem akar semmit? - lépett közelebb Izumi.

  - Ő nem mondta - nézett át mosolyogva Izumi válla felett, egyenest rám - Téged zavar?

  - Igen - vallottam be halkan.

  - Hát jó - lépett el az unokatestvéremtől, majd gyorsan végzett is az e-cigijével és elment tőlünk.

  - Én komolyan agybajt kapok. Mi ban idén mindenkivel? - döntötte Izumi a fejét kicsit se higgadtan a falnak.

  - Ti Miyagisok, elég furcsák vagytok - állapította meg Atsumu, miközben játszott - Viszont elég jó társaság is vagytok, azt kell, hogy mondjam.

  - Ja, főleg neked - húzta el a száját Izumi.

  - Hallottuk, hogy mi volt veled tavaly a táborban - mondtam el neki kicsit kínosan.