Locked Out of Heaven |Oikawa × Reader - Befejezett|

seven

A történtek után Izumival kettesben mentünk el ebédelni. Közben megtudtam, hogy őt elhívták bújócskázni, így majd kaja után ezt fogja csinálni. Kicsit meglepődtem ezen és én is szívesen mentem volna, ha a Fukurodani menedzsere éppen engem kap el. Mindenesetre beszéltünk arról, ami történt, és ő se túlzottan értette, hogy Oikawa miért beszélt így velem, majd viselkedett úgy, ahogy. Egyszerűen nem tudtuk megérteni az ő logikáját és hiába kerestük az értelmeket, nem találtuk meg őket. Ebéd közben csak ketten voltunk, majd utána én egyedül maradtam a szobámban és olvastam addig, amíg nem kellett menni délutáni edzésre. Az edzések hamar elteltek és nem is kerültem interakcióba Oikawaval. Mind a ketten elvoltunk a saját dolgainkkal és nem foglalkoztunk a másikéval. Délutáni edzés után rövidesen el is mentünk enni, majd bekövetkezett az, ami Kageyama akart csinálni Izumiékkal. Megbeszéltük, hogy lemegyünk velük a medencéhez, viszont mivel Oikawa is akart jönni, ezért Izumi vele ment le, engem pedig Mattsun megvárt.

  - Itt sokkalta jobb a levegő - kiabált be nekem a fürdőbe, én pedig összeszedtem még a cuccom, majd egy törölközőt a nyakamba véve, kiléptem a fürdőszobából - Mi a másik oldalt vagyunk és hiába van nyitva az ablak egésznap, nem igen jön be a levegő.

  - Sötétítsetek be kicsit, akkor lehet, hogy hűvösebb lesz.

  - Inkább levegő kéne - sóhajtotta.

  - Hagyjátok nyitva az ajtót kicsit akkor. Az általában segít - léptem elé, majd lenéztem rá.

  - Kész vagy? - nézett fel az arcomra, miközben fürdőnadrágban ült az ágyamon.

  - Igen, szóval mehetünk.

Ő feltápászkodott az ágyamról, majd magához vette a telefonját és a törölközőjét és előttem indult el az ajtó felé. Jómagam még a kezembe vettem a telefonom, egy vizet és a naptejet, majd úgy mentem Mattsun után. Az ajtóhoz érve próbáltam helyet csinálni a kezeimben, hogy be tudjam zárni, de nem igen jött össze. Mattsun nézte egy ideig, ahogy szerencsétlenkedek, végül odanyúlt, bezárta az ajtót és magához vette a kulcsomat.

  - Miért nem mondod, hogy segítsek?

  - Azt hittem, hogy meg tudok vele birkózni egyedül...

  - Nem kell mindennel egyedül megbirkóznod - sóhajtotta - És ezt nem éppen az ajtóra értem.

Nem tudtam, hogy mit feleljek neki, csak megigazítottam a papucsomat és elindultam előtte. Ő követett engem és mivel csak a harmadikon voltunk, ezért lementünk a lépcsőn. Leérve az előtérbe, kezdett megcsapni a meleg és ahogy kiléptünk, úgy lett melegebb és csapott is meg a nagy hő.

  - Azért örülök, hogy a felnőtteknek megbeszélés van és emiatt ma nincs esti edzés.

  - Kicsit én is - értettem vele egyet, majd csöndben kezdtem el lépkedni mellette, hogy a kicsit se nyugis medencéhez elérhessünk.

  - [Név].

  - Hm?

  - Hogy érzed magad?

  - Megvagyok.

  - Nyugodtan mondhatod, hogy nem.

  - Most kicsit jó így, hogy nem beszélgetünk. Nem azért, mert nem szeretnék veled, csupán...

  - Értem - sóhajtotta, majd megpaskolta a vállamat.

Ahogy elhaladtunk a C csarnok mellett, már hallottuk is a medence felől érkező hangokat. Éppen akkor értünk oda, amikor Oikawa nagy bőszen a víz alá nyomta Hinatat, mire Oikawa unokahúga egyből fel is állt a víz széléről és Oikawa felé ment.